Baróti Pál

Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Baróti Pál-et, és azt, hogy milyen hatással volt életünk különböző területeire. A Baróti Pál megjelenésétől jelenlegi fejlődéséig számos területen és tudományterületen tanulmányozás és vita tárgya volt. Az évek során a Baróti Pál nagy érdeklődést és kíváncsiságot váltott ki a társadalomban, és számos kutatás és projekt ihletforrása volt. Ebben az értelemben lenyűgöző elemezni, hogy a Baróti Pál hogyan befolyásolta azt, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük, valamint interperszonális kapcsolatainkat és mindennapi életünket. Reméljük, hogy így teljes és részletes képet adunk a Baróti Pál mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásáról.

Baróti Pál
Született1930. június 1.
Budapest
Elhunyt1981. július 23. (51 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBaróti Judit
Foglalkozása
IskoláiBolyai Tudományegyetem
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Baróti Pál témájú médiaállományokat.
Sírja a Házsongárdi új temetőben

Baróti Pál, írói álneve Persán Béla. (Budapest, 1930. június 1. – Budapest, 1981. július 23.) magyar irodalomkritikus, újságíró, Bretter György testvére, Baróti Judit férje.

Életútja

A Bolyai Tudományegyetemen a magyar szak elvégzése után szatmári, bukaresti, nagybányai és kolozsvári napilapok szerkesztőségében dolgozott. 1959-től 1970-ig az Utunk belső munkatársa, majd A Hét irodalmi szerkesztője. A kortárs romániai magyar próza, főleg az ifjúsági irodalom termését követte figyelemmel, keményen bírálva a művészietlenül didaktikus ifjúsági regényeket. Karácsony Benő műveinek 1968-ban megjelent ötkötetes sorozatához átfogó kísérő tanulmányt írt (közli a Tavaszi ballada c. kötet) és előszóval látta el Csehi Gyula Felvilágosodástól felvilágosodásig (1972) c. munkáját.

Jegyzetek

További információk