Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1858–1938)

A mai világban a Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1858–1938) nagyon fontos és érdekes téma lett. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1858–1938) olyan fontosságra tett szert, amely túlmutat a határokon, és számos területen vitatéma lett. A politikától a populáris kultúráig a Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1858–1938) rányomta bélyegét a kortárs társadalomra, ellentmondó véleményeket és mély reflexiókat generált. Ebben a cikkben a Baróti Lajos (irodalomtörténész, 1858–1938)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak különböző szférákra gyakorolt ​​hatását, és átgondoljuk mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását.

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Baróti Lajos (egyértelműsítő lap).
Baróti Lajos
Született1858. augusztus 22.
Makó
Elhunyt1938. január 13. (79 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • író
  • irodalomtörténész
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1879)
SírhelyeFarkasréti temető (7/8-1-890/891)[2][3]

Baróti Lajos József (1881-ig: Bartl; írói álneve: Lajos bácsi) (Makó, 1858. augusztus 22.[4] – Budapest, 1938. január 13.[5]) magyar író, irodalomtörténész. A Nemzeti Kaszinó könyvtárosa is volt.

Életpályája

Szülei Bartel Ede és Rébay Emilia voltak.[4][5] Középiskolai tanulmányait Nagybányán és Szatmáron végezte el. 1879-ben végzett a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán. 1879-ben a Bolond Istók munkatársa, 1903–1919 között szerkesztője volt. 1886–1887 között az Urambátyám segédszerkesztője, 1887–1888 között szerkesztője volt Bartók Lajossal, majd 1888–1902 között maga szerkesztette.

Végelgyengülésben hunyt el Budapesten, 1938. január 13-án.[5] Sírja a Farkasréti temetőben található.

Magánélete

Felesége, Stegmüller Mária Rafaela Konstanczia volt.[5]

Művei

  • Képes versek a kicsinyek számára (Budapest, 1886)
  • Nemzeti képeskönyv. Képek és versek (szerkesztette, Szentes, 1887)
  • Andersen legszebb meséi. A magyar ifjúságnak elmeséli (Budapest, 1888; 1929)
  • Arany abc. Versikék (Budapest, 1891)
  • Kópéságok. A magyar ifjúság gyönyörűségére (Budapest, 1894)
  • Bechstein összes meséi (Budapest, 1894; 1920)
  • Robinson Crusoe viszontagságai (Budapest, 1898; 1929)
  • Grimm testvérek legszebb meséi. A magyar ifjúságnak elmeséli (Budapest, 1900; 1929)
  • Bandi az asztalos (Budapest, 1901)
  • Lenke és egyéb történetek (Budapest, 1903)
  • Münchhausen báró csodálatos kalandjai szárazon és vizen; a magyar ifjúság számára átdolg. Baróti Lajos, ill. Gustav Doré; Rozsnyai, Bp., 1911
  • Andersen összegyűjtött meséi (átdolgozás, Budapest, 1929)
  • Grimm testvérek újabb meséi. Átd. (Bp., 1929)
  • Grimm testvérek nagy mesekönyve. A magyar ifjúságnak elmeséli Székely Nándorral (Budapest, 1937)

Műfordításai

Jegyzetek

  1. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ a b Születése bejegyezve, Makó róm. kat., 259/1858.
  5. ↑ a b c d Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 9/1938. folyószám alatt.

Források