Balassa Bálint

A mai világban a Balassa Bálint állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A Balassa Bálint megjelenése óta felkeltette a különböző területekről érkező emberek figyelmét, ellentmondó véleményeket és szenvedélyes vitákat generált. Nem számít, hogy tudományos felfedezésről, közéleti személyiségről vagy történelmi eseményről van szó, a Balassa Bálint-nek sikerült átlépnie a határokat, és általánosságban felkeltette a társadalom figyelmét. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Balassa Bálint hatását és relevanciáját mai világunkban, elemezve jelentőségét különböző összefüggésekben, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Nem tévesztendő össze a következővel: Balassi Bálint.
Balassa Bálint
Született1626
Kékkő
Elhunyt1684. január (57-58 évesen)
Zólyom vármegye
Foglalkozásaköltő

Gróf gyarmati és kékkői Balassa vagy Balassi Bálint (Kékkő, 1626 – Zólyom, 1684. január) császári és királyi tanácsos, Hont vármegye főispánja és a korponai őrség főparancsnoka, a 17. századi barokk nemesi költészet alakja.

Élete

Balassa András és Bakos Mária fiaként született. Amikor apja másodszor is megnősült, Balassa kegyetlen mostohája elől Nagyszombatba menekült a jezsuita atyákhoz, akik a katolikus vallásban nevelték, és tudományos oktatásban részesítették. Később a Bécsi Egyetemre ment, ahol a bölcselet doktora lett.

1649-ben apja halálával elfoglalta birtokait. 1651-ben aranysarkantyús vitéz és császári és királyi kamarás, 1659-ben királyi tanácsos és seregparancsnok lett. 1664-ben a török ellen harcolt, és szeptember 27-én Hont vármegye főispánjává nevezték ki, december 19-én pedig grófi rangot kapott. 1665. szeptember 13-án kékkői, 1667-ben korponai főkapitány lett. 1677. február 15-én a királyi tábla bírájává nevezték ki. Állásáról 1680 első napjaiban lemondott. 1684. január elején halt meg.

Művei

  • Oratio pro S. Ladislao rege Hungariae, 1665 körül jelent meg.
  • Kéziratos műve: Tractatus brevis de locumtenentia regali et legali Hungariae, 1672, Szelepcsényi György esztergomi érseknek ajánlva, 18. századi másolatban megvan az Országos Széchényi Könyvtárban.
  • Költeményei: szerelmi dalok, egy allegorikus játék fiatalkori viszontagságairól, valamint egy erőteljes, káromkodó költemény, az Átok.
  • Utódja, Balassa Antal báró fedezte fel három költeményét 1663–69-ből, és közölte a Hazánk 1858 pesti, történelmi folyóiratban.

Kiadások

  • Átok (Toldy Ferenc: Magyar költői régiségek, 1828, hibásan a 16. századi Balassi Bálint költőnek tulajdonítva)
  • 3 költemény (a Hazánk című, 1858-as kiadványban, a költő utódja, Balassa Antal báró közlésében)

Források

További információk

  • Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002–
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918
  • Csáky Károly: Jeles elődeink. 130 kisportré az egykor Hontban tevékenykedő neves személyekről. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2002
  • Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Bp., Akadémiai Kiadó, 1963-1965
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–
  • Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982
  • Új Idők lexikona. Singer és Wolfner, Budapest, 1936-1942
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László, Magyar Könyvklub, Budapest
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994

Kapcsolódó szócikkek