Baharijja-oázis

Ebben a cikkben a Baharijja-oázis lenyűgöző világát fogjuk felfedezni, megvizsgálva annak különböző aspektusait és a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását. Történelmi eredetétől a mai relevanciájáig a Baharijja-oázis számos területen döntő szerepet játszott, kiemelkedő szerepet játszik a kultúrában, a politikában, a tudományban és még sok másban. Részletes és éleslátó elemzéssel feltárjuk azokat az árnyalatokat és bonyolultságokat, amelyek miatt a Baharijja-oázis az akadémikusok, a szakértők és a rajongók érdeklődésére számot tartó téma. Készülj fel egy felfedező és megismerő utazásra a Baharijja-oázis-ről, amely minden bizonnyal maradandó benyomást fog hagyni az olvasók elméjében és szívében.

Baharijja-oázis (الواحات البحري)
Közigazgatás
Ország Egyiptom
KormányzóságGíza
Népesség
Teljes népesség32 815 fő (2006. nov. 11.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 211
  • 141
m
Terület2 000 km²
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 28° 33′, k. h. 29° 01′28.550000°N 29.016667°EKoordináták: é. sz. 28° 33′, k. h. 29° 01′28.550000°N 29.016667°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Baharijja-oázis témájú médiaállományokat.

A Baharijja-oázis (arabul: الواحات البحري: átírva el-Wāḥāt el-Baḥrīya, angolul: Bahariya) Egyiptom területén, a Líbiai-sivatagban a Nílus völgye és a Farafra-oázis között található. Farafrától 185 km-re ÉK-re, Kairótól kb. 370 km-re DNy-ra fekszik.

Területe kb. 2000 km², hosszúsága 94 km, legnagyobb szélessége 42 km, lakossága 30 ezer fő volt 2000-ben.[2] Legnagyobb települése el-Bávíti.

Az oázis körül több hideg és meleg vízforrás található.

A 20. század elején a Spinosaurus őslény maradványait találták itt meg.

1996-ban, majd 1999-ben Záhi Havássz vezetésével több mint száz ókori múmiát tártak fel az oázis közelében. A gazdagon aranyozott, pazarul díszített múmiákat kivételesen jó állapotban találták, szkarabeuszokkal, nyakláncokkal, fülbevalókkal és karperecekkel. 2000-ben újabb száz múmiát tártak fel. Némelyikük aranymaszkot viselt. Az ásatás folytatódik; úgy vélik, hogy még több mint 10 ezer múmiát rejt a területen a föld.[3] A lelőhely egyelőre zárt a nagyközönség elől, de szó van róla, hogy szabadtéri múzeumot nyitnak itt.

Már a fáraók korában jelentős földművelés, szőlőtermelés folyt a területen. Nagy mennyiségben szállítottak el innen bort. A görög-római korban Egyiptom egyik legzöldebb területe volt Baharijja. A régészek becslése szerint a terület lakossága a félmilliót is elérhette.[4]

Látnivalók

  • Nagy Sándor makedón uralkodó templomának romjai
  • Ain el-Muftella-templom a XXVI. dinasztia korából
  • Az oázistól kb. 20 km-re délre a Fekete-sivatag
  • Bir el-Ghaba termálfürdő. Bávititől 20 km-re ÉK-re egy eukaliptuszligetben.

Galéria

  • A Fekete-sivatag
    A Fekete-sivatag
  • Ain el-Muftela-templom belseje
    Ain el-Muftela-templom belseje
  • Baviti
    Baviti
Egyiptom nagyobb oázisai

Jegyzetek

  1. ↑ http://www.webcitation.org/69rYPjwRN
  2. ↑ Frank Bliss: Oasenleben. Die ägyptischen Oasen Bahriya und Farafra in Vergangenheit und Gegenwart
  3. ↑ http://www.touregypt.net/historicalessays/golden.htm
  4. ↑ National Geographic: Egyiptom, 2010.

Források

  • Útitárs: Egyiptom, 2003.
  • National Geographic: Egyiptom, 2010.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bahariya Oasis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.