A mai világban a Ba 349 továbbra is nagy érdeklődésre számot tartó és fontos téma. Akár a Ba 349 társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a globális gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélünk, tagadhatatlan, hogy a Ba 349 nagyszámú ember kíváncsiságát és figyelmét felkelti. A történelem során a Ba 349 számos vita és tanulmány tárgya volt, bizonyítva fontosságát különböző területeken. Ebben a cikkben a Ba 349-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, elemezve annak időbeli alakulását és mai relevanciáját.
Ba 349 | |
A Ba 349 modellje a Deutsches Museumban kiállítva | |
Funkció | elfogó vadászrepülőgép |
Gyártó | Bachem |
Tervező | Erich Bachem |
Gyártási darabszám | 36 |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ba 349 témájú médiaállományokat. |
A Bachem Ba 349 egy rakétahajtású pontvédelmi vadászrepülőgép volt, amelynek gyártását a Harmadik Birodalom Légügyi Minisztériuma (RLM - Reichsluftfahrtministerium) rendelte meg. Harci bevetésére nem került sor.
Kifejlesztésének indoka a Németországot 1944-45-ben egyre erősebben sújtó szövetséges bombázások elleni védekezés.
A repülőgép a Me 163-mal megegyező Walter HWK 109-509 rakétahajtóművel üzemelt, amelynek alkalmazásával – a gyors magasságnyerésen túl – a gép megfelelő sebességét is biztosítani kívánták. Maga a konstrukció két egységből: orr- illetve farokrészből állt. Az orr-rész erősen páncélozott kabinjában kapott helyet a pilóta, aki előtt 24 darab kisméretű rakéta volt, egyéb fegyverzettel az eszköz nem rendelkezett. A rakétahajtóművet is magába foglaló farrész – a repülőgép szárnyaival és vezérsíkjaival megegyezően – fából épült a háború végi nyersanyaghiány következtében. Szintén a farrészen, annak külsején négy leoldható tolórakéta kapott helyet. Mind az orr-, mind a farrészben külön „dobozban” ejtőernyő kapott helyet.
Mivel alkalmazásra sosem került, csak az elméleti metódus ismeretes. A gép függőleges állványról szállt volna fel a gyorsítórakéták segítségével. A négymotorosok közelébe jutva egyszerre, egy darab bombázóra lőtte volna ki 24 darab kisrakétáját. A támadást követően az orr és a törzs szétválik, és mindkettő külön ér földet, az időközben kinyíló ernyők fékezőerejének köszönhetően vélhetően sértetlenül.
Számos alkalommal került sor pilóta nélküli tesztrepülésre. Berepülőpilótával egy alkalommal repült a repülőgép, amely sikertelenségén túl a pilóta, Lothar Sieber halálához vezetett. (M23-as példány, 1945. március 1.)
Német kódneve "Natter" (Vipera).