Büdös-barlang

Büdös-barlang
A barlang bejárata
Tengerszint feletti magasság	1052 m
Ország	Románia
Település	Bálványosfürdő
Földrajzi táj	Torjai-hegység
Típus	mofetta
Elhelyezkedése
Büdös-barlang Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 12″, k. h. 25° 56′ 55″46.12, 25.94861111111146.120000°N 25.948611°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 12″, k. h. 25° 56′ 55″46.12, 25.94861111111146.120000°N 25.948611°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Büdös-barlang témájú médiaállományokat.

A torjai Büdös-barlang egy természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Ez Európa legnagyobb működő mofettája.

A barlang 1052 méter magasságban található a Bálványosi-hágón, a Büdös-hegy déli oldalában. A legközelebbi település Bálványosfürdő, a központi szállodától piros ponttal jelölt turistaúton lehet feljutni a barlanghoz.^[1]

Az üreg nem természetes módon jött létre, egy kénbánya felhagyott tárnája volt. A fejedelmi kiváltságlevelek tanúsága szerint kéntermelés kiváltsága valamikor Torjáé volt. A büdösbarlang később az Apor család kezébe került, 1892-ben Apor Gábor falaztatta ki faragott kövekkel a 14 méter hosszú üreget, majd ajtót csináltatott rá, melyet naponta csak meghatározott időre, állandó felügyelet mellett nyitottak ki. Az első világháború után a barlangot a környező fürdőteleppel együtt egy tüdőszanatórium kapta meg, de ezután a mofetta rendszeres használata megszűnt.^[1] A századforduló első felében az első magyar szénsavsűrítő gyár az innen kiömlő gázt használta fel. Jelenleg a barlang szabadon látogatható, a bejárati részt feltöltötték és előtte ismertetőtáblákat állítottak. Az üreg két oldalán padokat helyezek el, gázfürdőzők számára pedig kúrákat szerveznek.^[1] Erről a barlangról írt Sánta Ferenc Sokan voltunk című novellájában.

A barlang levegőjének vegyi elemzését először Ilosvay Lajos magyar vegyész készítette el 1884-ben, erről szóló népszerűsítő írását 1885-ben „A torjai Büdös barlangról” címmel publikálta. Tudományos igényességgel vizsgálati eredményeit 1895-ben „A torjai Büdös-barlang levegőjének chemiai és fizikai vizsgálata” címmel közölte.^[2] A megállapítások azóta is helytállóak, nem fedeztek fel semmi újat a 980 pCi/l értékű radioaktivitáson kívül, ami a kelemen-hargitai mofettái között a legnagyobb értékű. A negatív ionok töménysége 2,8x104 ion/ml, a pozitívaké 3,3x103 ion/ml, a barlang levegőjének nedvességtartalma 95%. A gázhozam a legkisebb becslések szerint napi 3000 m³,^[3] a legnagyobbak szerint 6000 m³.

A levegő gázai barlangban Ilosvay vizsgálatai alapján:^[4]

• 95,82% szén-dioxid (CO₂)
• 2,66% nitrogén (N₂)
• 0,38% kén-hidrogén (H₂S)
• 0,14% oxigén (O₂)

A gázelegyben található kén-hidrogénből terméskén csapódik ki a barlangfalakra, emiatt azokat egy bizonyos magasságig sárga kénréteg borítja. Ez egyben a gáz szintjét is jelzi.^[5]

• Szentes Sarolta, Demeter László: Székelyföld hét csodája – Torjai büdösbarlang Archiválva 2010. október 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
• XIII. A torjai Büdös. In Orbán Balázs: A Székelyföld leírása: Történelmi, régészeti, természetrajzi s népismereti szempontból. Budapest: Arcanum. 2003. ISBN 963 9374 74 1   (a Magyar Elektronikus Könyvtárból)