Bökönyi Sándor
A mai világban a Bökönyi Sándor alapvető szerepet töltött be az emberek életében. Megjelenése óta a Bökönyi Sándor jelentős hatást gyakorolt a társadalom különböző aspektusaira, a kommunikációtól a napi tevékenységeink végzésének módjáig. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Bökönyi Sándor mindennapi életünkben betöltött szerepét, valamint a különböző területekre gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától az akadémiai téren való relevanciájáig a Bökönyi Sándor ma nagy érdeklődésre számot tartó és aktuális témának bizonyult. Ezzel a kutatással arra törekszünk, hogy jobban megértsük a Bökönyi Sándor szerepét az életünkben és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását.
| Bökönyi Sándor | |
| Született | 1926. március 17.[1] Vállaj |
| Elhunyt | 1994. december 25. (68 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1944–) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (6/2-1-60)[3][4] |
Bökönyi Sándor (Vállaj, 1926. március 17. – Budapest, 1994. december 25.) a modern archeozoológia egyik alapítója, a MNM archeozoológiai gyűjteményének megteremtője, a Régészeti Intézet vezetője, professzor.
Életpályája
A modern régészeti állattan, az archaeozoológia egyik megalapítója. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének tagja. A Régészeti Intézet igazgatójaként kezdeményezője és egyik alapítója volt az Archaeolingua Alapítványnak.
Kitüntetései
- Akadémiai Díj (1978)
- Rómer Flóris-emlékérem (1991)
Művei
- 1955 A szkíták kocsija. Budapest.
- 1961-63 A lengyeli kultúra gerinces faunája I–III. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1960, 85-133; 1961, 91-104; 1962, 73-101.
- 1963 Die Wirbeltierfauna der Ausgrabungen in Zalavár.
- 1964 A bólyi avarkori temető állatmaradványai. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1963, 91–112.
- 1964 Angaben zur Kenntnis der eisenzeitlichen Pferde in Mittel- und Osteuropa. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 16, 227-239.
- 1964 A maroslele-panai neolitikus telep gerinces faunája. Arch. Ért. 91/1, 87-93.
- 1968 Data on Iron Age Horses of Cenral and Eastern Europe. Cambridge.
- 1973 Sopronkőhida IX. századi temetője | A temető állatcsontanyagának vizsgálata. Budapest
- 1974 The Przevalsky Horse. London.
- 1974 History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest.
- 1978 "Vadakat terelő juhász..." - Az állattartás története. Budapest.
- 1981 Mende-Lányvár Árpád-kori - 13. századi - állatmaradványai. Arch. Ért. 108, 251-258.
- 1984 Animal Husbandry and Hunting in Tác-Gorsium. Budapest.
- 1988 History of Domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest.
- 1988 Környezeti és kulturális hatások késő neolitikus kárpát-medencei és balkáni lelőhelyek csontanyagán : akadémiai székfoglaló
- 1993 Pferdedomestikation, Haustierhaltung and Ernährung : archäozoologische Beiträge zu historisch-ethnologischen Problemen. Budapest.
- 2006 A Przewalski-ló.
- 2010 The Chora of Metaponto 2. (tsz. Gál Erika)
Jegyzetek
- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 7.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
- 1995 Anthropologiai Közlemények 37.
- 1995 Anthropology News 36/3, 42.
- 1995 Bulletin de la Société préhistorique française 92, 275-277.
További információk
- Akadémiai kislexikon I–II. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai. 1989–1990. ISBN 963-05-5279-5
- Biológiai lexikon I. (A–F). Főszerk. Straub F. Brunó. Budapest: Akadémiai. 1975. ISBN 963-05-0530-4
- Bodó-Viga: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerkesztő: Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest, Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948-1980. Összeállította és szerkesztette: Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984.
- Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. kötet A-H. Szerk. Balogh Margit. Szekszárd, Babits, 1997.
- Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, szerkesztő: Markóczy Mária. Budapest, Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990.
- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. ISBN 963-05-6928-0
- Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Bp., Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943, 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 1024. o. ISBN 963-85433-5-3
- Révai új lexikona III. (Bib–Bül). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1998. ISBN 963-901-574-1
- Természettudományi lexikon VII.: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Erdey-Grúz Tibor. Budapest: Akadémiai. 1976.
- Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
|
Ez a társadalomkutatóról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |