Napjainkban a Bába Krisztina olyan téma, amely nagy érdeklődést váltott ki a modern társadalomban. Megjelenése óta a Bába Krisztina vitákat és vitákat vált ki, felkeltve az akadémikusok, a szakértők és a nagyközönség figyelmét. Ez a jelenség számos megbeszélést váltott ki, amelyek különböző szempontokat fednek le, a gazdaságra gyakorolt hatásától a kultúrára és politikára gyakorolt hatásig. Mivel a Bába Krisztina továbbra is releváns téma, döntő fontosságú, hogy elemezzük különböző oldalait, és megértsük, hogyan befolyásolja mindennapi életünket. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bába Krisztina jelenségét és mai jelentését.
Bába Krisztina | |
Született | Bába Krisztina 1956. július 29. Budapest |
Elhunyt | 2011. április 9. (54 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | Rátai János (1984–2011) |
Gyermekei | Rátai Dániel |
Foglalkozása | író, műfordító, színháztörténész |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Hevesi Sándor-díj (2002) |
Sírhelye | Farkasréti temető[1] |
Bába Krisztina (Budapest, 1956. július 29. – Budapest, 2011. április 9.) magyar író, műfordító, színháztörténész.
Szülei: Bába Mihály és Kotela Krisztina voltak. 1975–1980 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-lengyel-népművelés szakos hallgatója volt. 1980–1986 között színházi és irodalmi rádió- és tv-műsorokat készített; elsősorban lengyel témákkal és kortárs magyar művészekkel foglalkozott. 1984–1987 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakán tanult. 1986–1990 között a Fővárosi Tanács művészeti főosztályának munkatársa volt. 1990–2001 között a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Művészeti Főosztályán dolgozott. 1998-tól a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának színházi főosztályának munkatársa volt. 2001–2005 között a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgató-helyettese volt. 2005-től a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatási főigazgatója volt.
Kortárs lengyel drámákat fordított, tanulmányokat, portréműsorokat készített lengel művészekről (pl. Józef Szajna, Tadeusz Różewicz, Sławomir Mrożek, Wisława Szymborska).
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 3.[2]