Az újgörög nevek magyar helyesírása
Ma a Az újgörög nevek magyar helyesírása-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A Az újgörög nevek magyar helyesírása nagy jelentőségű téma a mai társadalomban, és relevanciája az általa felvetett vélemények sokszínűségében is megmutatkozik. A Az újgörög nevek magyar helyesírása az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásától a politika, a gazdaság és a kultúra területeire gyakorolt hatásáig intenzív vita és elemzés tárgya volt. Ebben a cikkben a Az újgörög nevek magyar helyesírása-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, hogy megértsük a hatókörét és a jelenkori valóságunkra gyakorolt hatását.
| A magyar helyesírás |
|---|
| Rögzítése |
| Szakterületek helyesírása |
| Helyesírási szótárak |
|
| Alapelvei |
| További jellemzői |
| Egyes területei |
| Nevezetes szabályai |
| Írásjelek helyesírása |
| Érdekességek |
Az újgörög nevek magyar helyesírása (rövidítve ÚNMH) a görög ábécét használó görög nyelv neveinek átírását részletesen tárgyaló szabályzat, amely A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása című munkával egy kötetben jelent meg (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985, ISBN 9630534991).
A kötetre a helyesírási szabályzat 220. pontja külön hivatkozik, valamint rá alapoz az Osiris-féle Helyesírás átírási tanácsadójának göröggel foglalkozó része is.
Története
Szabó Kálmán az 1970-es évek második felében (a cirill betűs nyelvek szabályozásával egy időben) dolgozta ki az újgörög nevek átírási szabályait; ez utóbbiakat a Helyesírási Bizottság 1981 májusában fogadta el. Az újgörög példatárat Gáspár Katalin állította össze, az anyanyelvi lektor Caruha Vangelió volt.
További információk
