Felkiáltójel

A következő cikkben a Felkiáltójel lenyűgöző világát tárjuk fel, amely téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​​​hatásig a Felkiáltójel olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a rajongók körében egyaránt. Ebben a cikkben a Felkiáltójel különböző aspektusaiba fogunk elmélyülni, az eredetétől a mai fejlődéséig, azzal a céllal, hogy mélyebben megértsük ezt a témát, amely ma oly fontos.

Felkiáltójel (!)

A felkiáltójel (!) valamennyi latin ábécét használó nyelvben az az írásjel, amely – általában a mondat végén állva – felkiáltás, felszólítás, meglepetés, óhajtás, kívánság, vágy, parancs, tiltás, kérés jelölésére szolgál a kijelentéssel (állítással) és kérdéssel szemben. ASCII kódja: Alt+33, hexadecimálisan 0x0021.

Használata egyes nyelvekben

A magyarban és a legtöbb latin betűs nyelvben csak egyetlen alakja van, amelyet a mondatok végére helyeznek. A spanyol nyelvben megkülönböztetnek nyitó- (¡) és záró-felkiáltójelet (!) is, amelyek közé a felkiáltó, felszólító, vagy óhajtó mondatrész kerül, vagyis a spanyolban az idéző- és a gondolatjelhez hasonlóan a nyitó- és záró-felkiáltójel a mondat közben is állhat. Ezt a jelölésmódot a Spanyol Királyi Akadémia 1754-ben vezette be a szabad szórend miatt az olvasás megkönnyítésére, és bekerült néhány más, a spanyol befolyástól érintett nyelvbe is.

További jelentései

  • Egyezményes nemzetközi jelként a veszélyt is jelölheti, illetve figyelemfelhívásra szolgálhat.
  • A matematikában a faktoriális jele.
  • A C-alapú programozási nyelvekben a tagadás (negáció) jele.
  • A sakkban az erős, jól megválasztott lépéseket jelölik vele, a különösen szép, egyedi lépéseket gyakran két felkiáltójellel, a vitatható, de bizonyos szempontból figyelemre méltó lépéseket pedig !?-lel.

Eredete

Feltételezések szerint a felkiáltójel eredete a latin IO indulatszóra vezethető vissza, amelyet kezdetben a felkiáltómondatok végén egymás alá írtak, s ennek a leegyszerűsödött formájából nyerte el a mai alakját.

Kapcsolódó szócikkek