Aszódi Weil Erzsébet

A Aszódi Weil Erzsébet témája az elmúlt években szakértők és rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A határokon és a tanulmányi területeken túlmutató hatással a Aszódi Weil Erzsébet érdekességnek bizonyult a kutatók, a szakemberek és a nagyközönség számára. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a mindennapi életre gyakorolt ​​hatásaiig a Aszódi Weil Erzsébet számos kontextusban váltott ki vitákat és elmélkedéseket. Ebben a cikkben a Aszódi Weil Erzsébet-hez kapcsolódó különböző szempontokat és perspektívákat fogjuk feltárni, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről az izgalmas témáról.

Aszódi Weil Erzsébet
SzületettWeil Erzsébet
1901. május 14.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1976. december 31. (75 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • festőművész
  • tervezőgrafikus
  • vésnök
Kitüntetései
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (A parcella, 4. sor, 3. sírhely)

Aszódi Weil Erzsébet (eredeti nevén Weil Erzsébet) (Budapest, Terézváros, 1901. május 14.[2] – Budapest, 1976. december 31.) kétszeres Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész, festő, rézkarcoló.

Életpályája

Weil Miklós (1858–1936) takarékpénztári hivatalnok és Goldberg Aranka (1878–1945) gyermekeként született.[3] Tanulmányait az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol előbb Deák-Ébner Lajos és Pécsi-Pilch Dezső tanítványa (1917–1920) volt, majd Olgyai Viktornál, Fényes Adolfnál és Zádor Istvánnál képezte magát. 1922 és 1925 között a Szinyei Merse Pál Társaság több ösztöndíjában részesült. Az 1920-as évek első felében festészettel foglalkozott, azonban később szinte kizárólag rézkarcokat készített. 1927-ben hosszabb tanulmányutat tett a francia fővárosban. Alakos kompozícióinak meghatározó elemei a ritkább és sűrűbb vonalhálók kombinációjával megidézett fény-árnyék hatások. Tagja volt a Magyar Rézkarcolók Egyesületének.

Több alkotása megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében és a Magyar Zsidó Múzeumban.

A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik (A-4-3).

Főbb kiállításai

Egyéni

  • Ernst Múzeum (Budapest, 1926, 1930, 1932)
  • Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének kiállító helyisége. Gábor Jenővel (Budapest, 1948)
  • Fészek Klub. Palotai Gyulával (Budapest, 1949)
  • Derkovits-terem (Budapest, 1960)
  • Dürer-terem (Gyula, 1971)
  • Magyar Intézet (Szófia, 1972)

Csoportos

a Magyar Rézkarcolók Egyesületével

  • Philadelphia (1929, 1930, 1931, 1937)
  • Cleveland (1931)
  • Los Angeles (1932)
  • Hága (1934)
  • London (1937)

Díjai, elismerései

  • A Szinyei Társaság Festészeti Díja (1922)
  • Zichy Mihály-grafikai díj (1929)
  • Munkajutalom (1949)
  • Munkácsy Mihály-díj (1953, 1961)
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1971)[4]
  • Érdemes Művész (1975)[5]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon. Magyar életrajzi lexikon . Akadémiai Kiadó, 1967 (Hozzáférés: 2021. február 6.)
  2. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 1388/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  3. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 600/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 12.)
  4. ↑ Magyar Közlöny, 1971. június 2. (40. szám)
  5. ↑ Magyar Közlöny, 1975. április 8. (22. szám)

Források