Arenstein József

Napjainkban a Arenstein József nagyon fontos témává vált társadalmunkban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Arenstein József olyan jelentést és fontosságot szerzett, amely túlmutat a határokon és a kultúrákon. Megalakulása óta a Arenstein József tanulmányozás és elemzés tárgya, következményei széleskörűek és mélyek, olyan sokrétű szempontokat érintve, mint a gazdaság, a politika, a kultúra és általában a társadalom. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Arenstein József különböző aspektusait, időbeli fejlődését és a mai világra gyakorolt ​​hatását.

Arenstein József
Született1816. január 12.
Pest
Elhunyt1892. február 23. (76 évesen)
Stuppach
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásamatematikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Arenstein József témájú médiaállományokat.

Arenstein József (Pest, 1816. január 12. – Stuppach, 1892. február 23.) matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

Egyetemi tanulmányait Pesten, majd a bécsi tudományegyetemen és műegyetemen végezte. 1846 júniusától a pesti József Ipartanoda mennyiségtan és erőműtan tanszékének tanára volt. Ugyanebben az évben a Mik a képzetes mennyiségek és mi azoknak mértani értelme? című pályaművét a Magyar Tudományos Akadémia jutalommal tüntette ki. 1847-ben választották az akadémia levelező tagjai közé. Az 1850-es évek elejétől 1865-ig bécsi főreáliskola tanára. Irodalmi működése a matematika, mechanika, meteorológia, hidrológia és mezőgazdaságtan területére terjedt ki. Több tankönyve és dolgozata jelent meg nagyobbrészt német nyelven.

Főbb művei

  • Betűszámtani előadások vázlata. Pest, 1847. (Kőnyomat.)
  • A képzetes mennyiségek tulajdonságai, mind analytikai, mind mértani értelmök. Uo. 1847. (Ezen czímmel is: Mathem. pályamunkák. Kiadja a m. t. társaság II. köt. Németül a bécsi természetbarátainak évkönyveiben.)
  • Beobachtungen über die Eisverhältnisse der Donau 1847–1848 bis 1849–1850 (Bécs, 1850)
  • Maschinenlehre für Oberrealschulen. (Bécs, 1854)
  • Számtan az I. és II. gymn. oszt. számára. Močnik után. (Pest, 1854)
  • Mértan. Močnik után. Uo. 1854. (2. kiadás. 1858. 3. 1861. 4. 1864. Ugyanott.)
  • Betűszámtan (Algebra) Močnik után. Uo. 1855. (2. kiadás 1858. 3. 1861. 4. 1865. 5. 1866. 6. 1874. Ugyanott.)
  • Számtan a III. és IV. gymn. oszt. számára. Močnik után Bécs 1855.
  • Der landwirthschaftliche Theil der Münchener Ausstellung 1854. Uo. 1855.
  • Mechanik Uo. 1855.
  • Skizzen über die Zucht der Rinder, Schafe u. Schweine im Kais. Oesterreich. Uo. 1856. (Ugyanez franczia nyelven. Páris. 1856.)
  • Die Lehrmittel an der Pariser Ausstellung. Wien, 1858.
  • Die landwirth. Abtheilung der Pariser Ausstellung 1855. Uo. 1858.
  • Album der österr. Rindviehracen. Uo. 1859.
  • Österreich auf der internationalen Ausstellung 1862. Uo. 1862. (Ugyanez franczia és angol nyelven.)
  • Katalog der Londoner Industrie-Ausstellung. Uo. 1862.
  • Österr. Bericht über die Internationale Ausstellung in London 1862. Uo. 1863.
  • Zur landwirthschaftlichen Organisation in Frankreich. Uo. 1865.
  • Festrede aus Anlass des vierzigjährigen Bestandes des Nieder-Österr. Gewerbevereines in der Festversammlung am 4. Mai 1880. Wien.
  • Schlöglmühl auf der Jubiläums-Ausstellung. Wien, 1888-21. Die Normal-Papiere der Actien-Gesellschaft der k. k. priv. Papier-Fabrik Schlöglmühl. Uo. 1888. (Mathematikai szakrészét.)

Kapcsolódó szócikkek

Források

Ez a matematikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!