Arauca (folyó)

A mai világban a Arauca (folyó) nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A Arauca (folyó) megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, szenvedélyes vitákat és ellentmondásos véleményeket generálva. Hatása számos területre kiterjedt, a politikától és a társadalomtól a populáris kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben a Arauca (folyó)-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük annak időbeli alakulását, a jelen világra gyakorolt ​​hatásait és a jövőbeli kilátásokat. A Arauca (folyó) továbbra is folyamatosan fejlődő téma, és hatása soha nem szűnik meg meglepni azokat, akik elmélyülnek a komplexitásában.

Ez a szócikk a folyóról szól. Hasonló címmel lásd még: Arauca (egyértelműsítő lap).
Arauca
Közigazgatás
Országok Kolumbia
 Venezuela
Megye (Kol.)Arauca
Állam (Ven.)Apure
TelepülésekArauca, El Amparo de Apure
Földrajzi adatok
Hossz1050 km
Vízhozam800 m³/s
Vízgyűjtő terület25 000 km²
ForrásAz Andok keleti kordillerája
TorkolatOrinoco
é. sz. 7° 29′ 48″, ny. h. 66° 31′ 00″7.496667°N 66.516667°WKoordináták: é. sz. 7° 29′ 48″, ny. h. 66° 31′ 00″7.496667°N 66.516667°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Arauca témájú médiaállományokat.

Az Arauca a dél-amerikai Orinoco egyik mellékfolyója. Kolumbia és Venezuela területén folyik.

Földrajz

A folyó Kolumbiában ered több ágból az Andok keleti oldalán. A leghosszabb ág a Chitagá (más néven Cáraba vagy Cácota), amelynek forrása a Nevado del Cocuy közelében, 4000 méteres tengerszint feletti magasságban található az Almorzadero nevű páramóban. Miután a vízfolyás kelet felé fordult, ezt az irányt nem is változtatja meg: összesen 1050 km megtétele után a venezuelai Apure és Bolívar államok határán az Orinocóba torkollik. Összesen 296 kilométer hosszan a két ország határát alkotja.[1][2]

Kezdeti szakaszán fő mellékfolyói a Culaga és a Bochaga: az ezekkel való egyesülés után a Margua nevet veszi fel. Ezután beletorkollik a Río Negro, a Colorado, a San Lorenzo, valamint a Sierra Nevada de Chita hegységből érkező Cubugón és Cobaría. A tunebó indiánok ezt a szakaszt Sarare néven ismerik. Miután kiér a síkságra, elágazik, és egy Charo nevű szigetet fog közre. Innentől kezdve hívják Araucának. Később beletorkollik jobb oldalon a Royata, a Bojabá és a Banadía, bal oldalon pedig a Cutufí. Később ismét elágazik: a jobb oldalon fekvő szavannás területen folyó ága alkotja az Agua Limónt. Ezután éri el a kolumbiai Arauca megye székhelyét, Araucát és a vele szemben fekvő venezuelai El Amparót. A két települést híd köti össze.[1][2]

A már említett tunebókon kívül a partvidéken a betoje népcsoport is megtalálható. Teljes hosszának mintegy 80%-a kisebb vízi járművekkel hajózható.[1]

Élővilág

A folyó és térsége gazdag élővilággal rendelkezik. Megtalálható itt az amazonasi folyamidelfin, valamint egy 2017-es expedíció során megfigyeltek 136 madárfajt is. Ugyanekkor a veszélyeztetett orinocói krokodilnak több mint 200 felnőtt egyedét is megtalálták.[1]

Az Araucát leginkább a térségében húzódó olajvezetékek veszélyeztetik: többször előfordult már, hogy meghibásodás vagy robbanás miatt a nyersolaj kiömlött és feketére festette a folyót, nagy kárt okozva az élővilágban.[1]

Képek

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d e Río Arauca: ubicación, y todo lo que desconoce sobre este (spanyol nyelven). Ríos del planeta. (Hozzáférés: 2019. április 23.)
  2. ↑ a b Apure – Geografía (spanyol nyelven) (PDF). El Bibliote. (Hozzáférés: 2019. április 23.)