Napjainkban a Antigoné (Oidipusz lánya) példátlan jelentőségre tett szert különböző területeken, legyen szó a munka világáról, a mindennapi életről vagy a tudományos életről. Hatása társadalmunk gyakorlatilag minden területén érezhetővé vált, és jelentős hatást gyakorol a digitális környezetben való kapcsolatunkra, munkánkra és működésünkre. Ezért létfontosságú, hogy megértsük és mélyrehatóan és kritikusan elemezzük a Antigoné (Oidipusz lánya) szerepét a mindennapi életünkben, valamint a jelenléte által támasztott kihívásokat és lehetőségeket. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Antigoné (Oidipusz lánya)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, és azt, hogy jelenléte milyen hatással van a mai társadalomra.
Antigoné | |
![]() | |
Állampolgársága | thébai |
Szülei | Iokaszté Oidipusz |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Antigoné témájú médiaállományokat. | |
Antigoné thébai királylány, Oidipusz és Iokaszté gyereke, antik görög mitológiai alak.
Vérfertőző kapcsolatból született, ugyanis anyja és apja nem tudta, hogy anya-fiú viszonyban vannak. Három testvére született: Eteoklész, Polüneikész és Iszméné. Amikor apját száműzték, húgával elkísérte az attikai Kolónoszba, majd Oidipusz halála után visszatért Thébaiba. Miután a város ostromában két fivére kioltotta egymás életét, az új uralkodó, Kreón megtiltotta a támadó, Polüneikész eltemetését. Antigoné ezzel nem törődve elhantolta fivérét, amiért Kreón élve egy barlangba záratta, ahol felkötötte magát. Amikor vőlegénye, Haimón, Kreón fia meglátta holttestét, végzett magával.[1][2]
Antigoné alakja megjelenik Aiszkhülosz Heten Thébai ellen című darabjában (961-1078),[3] habár az őt szerepeltető részek valódiságát megkérdőjelezik a tudósok.[4] Szophoklész több tragédiájában, így az Oidipusz Kolónoszban és az Antigonéban is szerepel. Felbukkan Euripidész Phoinikai nők című művében. Alakja megihlette Vittorio Alfierit, Friedrich Hölderlint, Jean Cocteau-t, Jean Anouilh-t, Carl Orffot és Bertolt Brechtet.[1]