Anthony Braxton

Ma a Anthony Braxton továbbra is nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó téma. A technológia fejlődésével és a társadalmi átalakulással a Anthony Braxton olyan központi kérdéssé vált, amely mindennapi életünk különböző aspektusait érinti. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Anthony Braxton továbbra is állandó vitákat és elemzéseket generál. Ebben a cikkben a Anthony Braxton-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító látásmódot kínáljunk erről a témáról, amely továbbra is az olvasók széles körének figyelmét felkelti.

Anthony Braxton
Életrajzi adatok
Született1945. június 4. (79 éves)[1][2][3]
Chicago[4]
Származásafroamerikai
Iskolái
  • Roosevelt Egyetem
  • Chicago Musical College
  • Chicago College of Performing Arts
Pályafutás
Műfajok
Hangszer
Díjak
  • Guggenheim-ösztöndíj
  • MacArthur Fellows Program (1994)
  • National Endowment for the Arts
  • Doris Duke Performing Artist Award
  • Honorary doctor of the University of Liège (2009)
Tevékenység
  • zongorista
  • zeneszerző
  • klarinétművész
  • zenepedagógus
  • dzsesszzenész
  • egyetemi oktató
  • szaxofonos
  • fuvolaművész
Kiadók
Anthony Braxton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Anthony Braxton témájú médiaállományokat.

Anthony Braxton, (Chicago, 1945. június 4. –) amerikai alt- és szopránszaxofonos, fuvolás, klarinétos, zeneszerző.

Pályafutása

– Ön a fekete emberek képviselőjének tartja magát?
– Te jó isten! Nem. Miért, ön a fehér emberek képviselőjének tartja magát?
– idézi Braxtont Turi Gábor

1968-ban készült Anthony Braxton „For Alto” című szólólemeze, (melyet azonban csak 1971-ben adták ki). 1969-ben több kortársához hasonlóan Párizsba költözött. 1970-ben csatlakozott Chick Corea akkoriban free dzsesszt játszó együtteséhez.

Zenekarvezetőként 1972-ben jelent meg New Yorkban. Szólólemezektől a big bandig minden összeállításban játszott. Kedvence leginkább a kvartett összeállítás.

Kenny Wheeler (trombita), George Lewis (harsona), Marilyn Crispell (zongora), Dave Holland, Mark Dresser (bőgő), Barry Altschul, Gerry Hemingway (dob) voltak kedvenc partnerei.

Braxton zeneszerzőként legalább annyira fontos zenész, mint improvizatív hangszeresként. Kompozíciói szokatlan utakon járnak. Nem áll tőlük messze a humor sem.

Győrben és Debrecenben is többször szerepelt. Szabados Györggyel 2005-ben lemezt is készített.

Lemezválogatás

  • 1968: For Alto
  • 1988: Six Monk’s Compositions (1987)
  • 1989: Seven Compositions
  • 1989: Eight Lennie Tristano Compositions, 1989: For Warne Marsh
  • 1990: Four (Ensemble) Compositions
  • 1993: Anthony Braxton’s Charlie Parker Project
  • 1993: Duo (London) 1993, + Evan Parker
  • 1993: Trio (London) 1993, + Parker, Paul Rutherford
  • 1995: 10 Compositions (+ Brett Larner)
  • 2002: Ninetet (Yoshi’s) 1997 Vol. 1
  • 2002: Solo (NYC) 2002
  • 2003: Ninetet (Yoshi’s) 1997 Vol. 2
  • 2008: Beyond Quantum, + Milford Graves, William Parker
  • 2010: Old Dogs, + Gerry Hemingway
  • 2010: Quartet (Mestre) 2008
  • 2016: Duo (DCWM) 2013, + Miya Masaoka
  • 2014: 10 Comp (Lorraine) 2022
  • 2021: Quartet (Standards) 2020

Díjak

  • MacArthur Fellows Program (1994)

Jegyzetek

  1. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Discogs (angol nyelven). Discogs . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians

Források