Ma a Almásy János olyan téma, amely az emberek széles körét érdekli. A téma tudósaitól a nagyközönségig a Almásy János felkeltette a figyelmet, és vita és elmélkedés tárgyává vált. A különböző területeken jelentős hatást kifejtő Almásy János széles körű véleményeket generált, és felkeltette az érdeklődést a különféle szempontok feltárása iránt. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Almásy János-et és annak következményeit, hogy megvilágítsuk ezt a ma oly fontos témát.
Almásy János | |
![]() | |
Született | 1691. december 16. Gyöngyös |
Elhunyt | 1765. április 4. (73 évesen) Gyöngyös |
Állampolgársága | magyar |
Gyermekei |
|
Szülei | Deák Judit Almásy János |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége | magyar országgyűlési követ (1728–1728) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Almásy János témájú médiaállományokat. | |
Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy (II.) János (Gyöngyös, 1691. december 16. - Gyöngyös, 1765. április 4.) nádori (jászkun) főkapitány és hétszemélyes táblaülnök.
Édesapja Almásy (I.) János, a királyi tábla jegyzője , később vármegyei alispánja aki Lipót királytól 1677. augusztus 11-én nyert címerlevelet, azaz nemesi oklevelet kapott.
Almásy János apjához hasonló ügyességgel tovább gyarapította a már jelentős családi vagyont. Szellemi téren és a hivatali rangokat illetően felülmúlta apját.
1722 június 21-én vette feleségül Békési Katalint, Békési Mihály lányát Tarnazsadány községben. [1]
1728-ban az országgyűlésben Heves megye követe lett. 1732-ben helyhatósági főjegyző.
1742-ben nevezték ki nádori főkapitánynak, azonban a Jászkun Kerületek eladása idején (1702-1745) e tisztség nem volt betölthető, így beiktatása elmaradt.
1745. július 12-én Jászberényben, a Jászkun Kerület házában megtartott közgyűlésen történt meg a nádori főkapitányi székbe az ünnepélyes beiktatása a redemptio azaz a jászkun kerület visszaváltása megtörtént. A jászkunok a visszaváltáshoz jelentős mennyiségű összeget vettek kölcsönbe és Almásy a frissen beiktatott jászkun kapitány a kölcsönbe vett összegért vagyonával is jótállt.
1751-ben titkos tanácsosi rangot kapott, amit a kerületek 1752. novemberi közgyűlésén tudomásul vettek, ezzel megszűnt a főkapitányi tisztsége.
1754 márciusában kinevezték hétszemélyes táblaülnöknek, ami az akkori magyar jogban a Hétszemélyes Tábla (latinul Excelsa Tabula Septemviralis) egy úgynevezett felsőbíróság neve volt, ami a mai jogban az alkotmánybírósághoz hasonló magas jogi szerepet játszott.
1765-ben bekövetkezett halálakor egy ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg róla és méltatták munkásságát.
Almásy János a jászok és a kunok főkapitánya Szentkúton nyert rendkívüli gyógyulásáért hálából, Bellágh Ádám Antal szentkúti remete pap segítségével, 1758-tól 1763-ig felépítette a mai kegytemplomot és mellé egy kolostort.
Testvérbátyja Almásy András, gyöngyösi plébános majd egri kanonok volt.