Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Akárki Joe-et és annak a társadalom különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a tudományos életben való relevanciájáig a Akárki Joe felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét. A történelem során a Akárki Joe döntő szerepet játszott az emberek értékeinek és meggyőződésének, valamint egymáshoz való viszonyának kialakításában. Mélyreható elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Akárki Joe hogyan fejlődött az idők során, és hogyan alakítja tovább mai felfogásunkat és tapasztalatainkat.
Akárki Joe (Joe Somebody) | |
2001-es amerikai film | |
Rendező | John Pasquin |
Producer |
|
Műfaj |
|
Főszerepben | |
Zene | George S. Clinton |
Operatőr | Daryn Okada |
Vágó | David Finfer |
Gyártás | |
Gyártó |
|
Ország | ![]() |
Nyelv | angol |
Játékidő | 98 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | |
Bemutató | 2001. december 19. (Egyesült Államok) 2003. július 22. (Magyarország) |
További információk | |
Az Akárki Joe (eredeti címe: Joe Somebody) 2001-es amerikai vígjátékdráma, amelyet John Pasquin rendezett. A forgatókönyvet John Scott Shepherd készítette. A produkció főbb szerepeiben Tim Allen, Julie Bowen és Kelly Lynch. 2001. december 19-én mutatták be az Egyesült Államokban.[1] Magyarországon DVD-n jelent meg 2003. július 22-én.[1]
Joe Scheffer nemrég elvált apa, aki a STARKe gyógyszergyár tehetséges szakembere. Egy nap Joe kislánya, Natalie kíséretében behajt a munkahelyi parkolóba, ahol munkatársa, Mark McKinney egy olyan helyre parkol, amely azok számára van fenntartva, akik már tíz éve dolgoznak a cégnél. McKinney azonban csak hét éve dolgozik ott. Amikor Joe kérdőre vonja McKinney-t, a férfi Natalie szeme láttára bántalmazza Joe-t.
Joe önsajnálatba zuhan, mígnem kollégájával, Meg Harperrel való beszélgetés után elhatározza, hogy visszavágót akar. Miután kihívást intézett McKinney-hez, akit ideiglenesen felfüggesztettek, Joe kezdi azon kapni magát, hogy bátorsága miatt nagyon népszerűvé válik az irodában. Meg és Natalie azonban nem érzi úgy, hogy a McKinney elleni harc bármit is megoldana, és mindketten megpróbálják ezt Joe-nak is elmondani, sikertelenül. Joe egy Chuck Scarett nevű harcművészeti oktató segítségét kéri, hogy megtanítsa őt az önvédelemre.
A dolgok jó irányt vesznek Joe számára, mikor előléptetik, és randizni kezd Meggel. Amikor Meg rájön, hogy Joe egy nem létező pozíciót kapott, hogy megakadályozzák, hogy beperelje a céget, felmond. Meg ismét megpróbálja meggyőzni Joe-t, hogy ne harcoljon McKinney-vel, és végül ultimátumot ad neki: ha nem mondja le a harcot McKinney-vel, a kapcsolatuknak vége. A bunyó napján Joe útra kel az iskola felé, ahol a verekedés lesz. Végül azonban rájön, hogy nincs erre szüksége, hogy önmagának vagy bárki másnak bizonyítson. Amikor Joe közli McKinneyvel és a többi munkatársával, hogy nem lesz verekedés, McKinney bocsánatot kér Joe-tól. Joe ezután elmegy és kibékül Meggel.
Szerep | Színész | Magyar hangja[2] |
---|---|---|
Joe Scheffer | Tim Allen | Forgács Gábor |
Meg Harper | Julie Bowen | Rudolf Teréz |
Callie Scheffer | Kelly Lynch | n.a |
Jeremy | Greg Germann | Lux Ádám |
Natalie Scheffer | Hayden Panettiere | n.a |
Mark McKinney | Patrick Warburton | Beratin Gábor |
Chuck Scarett | James Belushi | Gesztesi Károly |
Rick Raglow | Ken Marino | n.a |
Cade Raymond | Wolfgang Bodison | Bognár Tamás |
Abby Manheim | Cristi Conaway | n.a |
Pat Chilcutt | Robert Joy | n.a |
A film negatív reakciókat váltott ki a kritikusokból. A Rotten Tomatoeson 21%-os minősítést ért el 85 értékelés alapján, az összefoglaló szerint: „Kedves, de rendkívül könnyű és kiszámítható.”[3] Jay Carr a Boston Globe-tól azt írta: „Nem sok sikerrel, de Allen és az a kis savanyú őszinteség, amit a forgatókönyv tartalmaz, tompítja a hiányosságait.”[3] Jonathan Foreman a New York Posttól azt írta: „A formula követelményei végül elfojtanak mindent, ami akár csak látszólag is inspirációnak vagy őszinteségnek tűnik.”[3] Stephen Holden a New York Timestól azt írta: „Az Akárki Joe folyamatosan elpazarolja a viccek lehetőségeit.”[3]
A Metacritic 42 pontot adott a 100-ból 21 vélemény alapján.[4] Stephen Hunter a Washington Posttól azt írta: „Nem nagyszerű, de nem is féleszű.”[4] Scott Foundas a Variety-től azt írta: „Eléggé sablonos anyag: unalmas önérvényesítés, mindenhol melegséggel átszőve. De amitől ez az Akárki valami, az Pasquin ügyes tapintása és megértése az anyaggal.”[4] Roger Ebert szerint: „Ez egy egyszerű, egészséges példázat összeomlóan nyilvánvaló, és mi türelmesen ülünk, míg a szereplők és a forgatókönyv lassan eljutnak az elkerülhetetlen végkifejlethez. Kockázatot kell vállalnia, és meg kell lepnie minket.”[4]
A film Box Office Mojo szerint veszteséges volt. A 38 millió dolláros költségvetésre 24 millió dolláros bevételt ért el.[5]