Ebben a cikkben a A holló (film, 1935) témáját fogjuk alaposan megvizsgálni. Történelmi gyökereitől napjaink relevanciájáig ez a téma rendkívül fontos, és megérdemli a részletes elemzést. A következő néhány sorban megvizsgáljuk a A holló (film, 1935)-et alkotó különböző szempontokat, valamint a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. Kutatások és kritikai elemzések révén reméljük, hogy megvilágítjuk ezt a témát, és olvasóinknak mélyebb és teljesebb megértést biztosítunk a A holló (film, 1935)-ről.
A holló (The Raven) | |
1935-ös amerikai film | |
![]() | |
Rendező | Lew Landers |
Producer | David Diamond |
Alapmű | A holló |
Műfaj |
|
Forgatókönyvíró |
|
Főszerepben |
|
Zene | Gilbert Kurland |
Operatőr | Stumár Károly |
Vágó | Albert Akst |
Díszlettervező | Albert S. D'Agostino |
Gyártás | |
Gyártó | Universal Pictures |
Ország | ![]() |
Nyelv | angol |
Játékidő | 61 perc |
Forgalmazás | |
Forgalmazó | Universal Pictures |
Bemutató | 1935 |
További információk | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz A holló témájú médiaállományokat. | |
A holló egy 1935-ös horrorfilm, Lugosi Béla és Boris Karloff főszereplésével. Rendezte Lew Landers. Címe Edgar Allan Poe versére utal.
A brilliáns sebész, Vollin doktor hosszas könyörgés hatására elvállalja a felkérést és bravúrosan megmenti egy fiatal táncosnő, Jean életét. Miután apja közbeszól, nehogy legyen köztük valami, úgy véli ideje használi a Poe-művek ihletésére kínzóeszközökkel kialakított pincéjét...