Ebben a cikkben a 210 (szám)-et különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy elemezzük a mai társadalomra gyakorolt hatását. Végigmegyünk történetén, lehetséges alkalmazásain és a különböző területekre gyakorolt hatásain. A 210 (szám) olyan téma, amely az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki, több szektorban is vitákat vált ki, és számos vizsgálatot generált. Ezek mentén elmélyülünk a legrelevánsabb dimenzióiban, hogy megértsük a kortárs világra gyakorolt hatását.
210 (kétszáztíz) | |
Tulajdonságok | |
Normálalak | 2,1 · 102 |
Kanonikus alak | |
Osztók | 1, 2, 3, 5, 6, 7, 10, 14, 15, 21, 30, 35, 42, 70, 105, 210 |
Római számmal | CCX |
Számrendszerek | |
Bináris alak | 110100102 |
Oktális alak | 2768 |
Hexadecimális alak | D216 |
Számelméleti függvények értékei | |
Euler-függvény | 48 |
Möbius-függvény | 1 |
Mertens-függvény | –1 |
Osztók száma | 16 |
Osztók összege | 576 bővelkedő szám |
Valódiosztó-összeg | 365 |
A 210 (kétszáztíz) a 209 és 211 között található természetes szám.
A 210 összetett szám, bővelkedő szám. Ötszögszám. Téglalapszám (14 · 15). Erősen bővelkedő szám: osztóinak összege nagyobb, mint bármely nála kisebb pozitív egész szám osztóinak összege. Primoriális, így egyben ritkán tóciens szám is.[1]
A legkisebb természetes szám, amely négy egymástól különböző prímszám szorzataként (2×3×5×7) állítható elő.
Érinthetetlen szám: nem áll elő pozitív egész számok valódiosztóösszeg-függvényeként.