Žiga Hirschler

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Žiga Hirschler lenyűgöző világát, és a téma minden vonatkozását a mai környezetben. Történetétől a társadalomra gyakorolt ​​hatásáig, különböző perspektíváin és alkalmazásain keresztül a Žiga Hirschler összes releváns vonatkozását részletesen elemezzük. Emellett elmélyülünk a témával kapcsolatos legújabb kutatásokban és felfedezésekben, valamint a témával kapcsolatos szakértői véleményekben. Kétségtelen, hogy a Žiga Hirschler izgalmas és folyamatosan fejlődő téma, ezért ennek a cikknek az a célja, hogy útmutatást nyújtson a fontosságának és jelentésének mai megértéséhez.

Žiga Hirschler
Született1894. március 21.[1]
Belovár
Elhunyt1941 (46-47 évesen)[2][3]
jasenovaci koncentrációs tábor
Állampolgárságahorvát
Foglalkozása
IskoláiZágrábi Egyetem

Žiga Hirschler (Velika Trnovitica, 1894. március 21. – Jasenovaci koncentrációs tábor, 1942) jugoszláv zeneszerző, publicista és Zágráb egyik leghíresebb zenekritikusa volt a két világháború között.

Élete és pályafutása

Žiga Hirschler 1894. március 21-én született a Belovár melletti Velika Trnovicában, zsidó családban.[4][5][6] 1910-ben Horvát Zenei Intézet iskolájába került Zágrábban, ahová családja Észak-Horvátországból költözött. Elméletet, zeneszerzést és hangszerelést Vjekoslav Rosenberg Ružićnál, harmóniát és kóruséneklést Ćirilo Juneknál, zongorát Sidonia Geigernél tanult. Ezután Varasdra költözött, ahol a „Zenekari Társaság” tagja lett. Amikor a Horvát Zenei Intézet 1916-ban megkapta a konzervatóriumi státuszt, Hirschler visszatért Zágrábba, és folytatta tanulmányait, élete hivatásaként a zenét választotta. Zenei tanulmányait 1917-ben fejezte be a Horvát Zeneművészeti Intézet Konzervatóriumában. Hirschler első zeneszerzői és karmesteri fellépését a zágrábi közönség előtt a Horvát Zenei Intézetben tartott koncerten tartotta 1917-ben, amikor előadta zenekari műveit („C-moll nyitány”, „Első szvit zenekarra”).[7][8] Szerkesztette a „Muzičar” folyóiratot, a Večerában és a Jutarnji listben megjelent cikkeivel szorosan követte horvát szerzők munkásságát.[9] 1921. december 13-án Hirschler zeneszerzői estjén kiváló fogadtatásra találtak zongorára írt kompozíciói: „Hrvatski plesovi”, „Mladi umjetnik”, „Erotikon”, „Tri bizareske”, „Pet capriccia”, „Bisernica” és „Lotos”.

1928-ban Hrischler néhány kompozícióját a Hamburgi Rádióban is előadták, köztük a „Prestolonasljednik Ivan” (Iván trónörökös) operett töredékeit, színpadi zenét egy gyerekdarabhoz, valamint zongoramuzsikát. „Pet impresija” (Öt impresszió) című vonósnégyesének ismételt előadásait az eszéki és zágrábi Zagreb kvartet rögzítette és adta elő, és ugyanezért a darabért a Belgrádi Rádió rangos díjával jutalmazták. Hirschler zeneszerzőként aratott sikert a „Lirski intermezzi” (Lírai Intermezzók) zongoratrió előadásával a brüsszeli Nemzetközi Zenei Fesztivál keretében 1938-ban, ahová a Jugoszláv Királyság kortárs zenei kreativitásának képviselőjeként küldték el művét. Žiga Hirschler zeneszerzői életműve 37 darabot tartalmaz, ebből 19 zenekari és 18 ének és zenekari, többnyire színpadi alkotás. A művek nagy része helyrehozhatatlanul elveszett a második világháború forgatagában. Zsidóként a Független Horvát Állam (NDH) megalakulásával Hirschlert az usztasák és a nácik üldözték.[7][8] Élete utolsó napjaiban az életét féltve nem hagyta el zágrábi lakását. Csak Paul Rendivel folytatott intenzív levelezést arra várva, hogy bejusson a „szabadzónába”, ami sajnos nem történt meg. Utolsó leveleit 1941. szeptember 12-e körül írta. Az egyik ilyen levélben egy kompozíciót csatolt és dedikált Rendi születésnapjára. 1941 végén Žiga Hirschlert a jasenovaci koncentrációs táborba deportálták, ahol megölték.[10][4][5][6] Žiga Hirschler lányát, Mira Hirschlert, aki antifasiszta harcos volt szintén megölték a holokauszt során.[11]

Művei

Operettek

  • "Fiorentinska noć", (1926)
  • "Pobjednica oceana", (1928)
  • "Svadbena noć", (1931)
  • "Kaj nam pak moreju", (1935)
  • "Napred naš", (1936)
  • "Iz u Zagreba Zagreb", (1937)

Operák

  • Mara
  • Dvije renesansne noći
    • Fiorentinska noć, 1926
    • Bolonjska noć

Jegyzetek

  1. ↑ Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven). Croatian Biographical Lexicon , 1983
  2. ↑ Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  3. ↑ NUKAT
  4. ↑ a b Snješka Knežević, 2011, str. 103
  5. ↑ a b Ivo Goldstein, 2005, str. 288
  6. ↑ a b Ognjen Kraus, 1998, str. 256
  7. ↑ a b Festival hrvatske glazbe u Berlinu. Muzički informativni centar. . (Hozzáférés: 2014. június 12.)
  8. ↑ a b Hirschler, Žiga (Hiršler). (Hozzáférés: 2014. június 12.)
  9. ↑ Svjetski dan pjesništva. Gradska knižnica i čitaonica Metel Ožegović. (Hozzáférés: 2014. június 12.)
  10. ↑ Međunarodni dan sjećanja na Holokaust. Židovska općina Zagreb, 2009. január 27. (Hozzáférés: 2014. június 12.)
  11. ↑ Ognjen Kraus, 1996, str. 200, 201

Források

  • Kraus, Ognjen. Dva stoljeća povijesti i kulture Židova u Zagrebu i Hrvatskoj. Zagreb: Židovska općina Zagreb (1998). ISBN 953-96836-2-9 
  • Snješka Knežević, Aleksander Laslo. Židovski Zagreb. Zagreb: AGM, Židovska općina Zagreb (2011). ISBN 978-953-174-393-8 
  • Goldstein, Ivo. Židovi u Zagrebu 1918 - 1941.. Zagreb: Novi Liber (2005). ISBN 953-6045-23-0 
  • Goldstein, Ivo. Holokaust u Zagrebu. Zagreb: Novi Liber (2001). ISBN 953-6045-19-2 
  • Kraus, Ognjen. Zna li se 1941 - 1945: Antisemitizam. Holokaust. Antifašizam. Zagreb: Židovska općina Zagreb (1996). ISBN 953-96836-0-2 
  • Polić, Branko, Prekinuti roman Žige Hirschlera, Cantus, 1994, 80/81, str. 25.
  • "Torta - Popijevke hrvatskih skladatelja uz klavirsku pratnju" (priredili Kristina Beck - Kukavčić i Felix Spiller; Edicije Spiller - hrvatski skladatelji, Zagreb 2005).
  • Vujnović-Tonković, Ankica, Pisana riječ Žige Hirschlera, Novi Omanut – Prilog židovskoj povijesti i kulturi, 1995, 12, str. 5-7.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Žiga Hirschler című szerbhorvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.