Švejk

Ebben a cikkben a Švejk témáját elemezzük különböző nézőpontokból, azzal a céllal, hogy megvilágítsuk annak következményeit és jelentőségét a különböző kontextusokban. A Švejk téma az elmúlt években nagy érdeklődést váltott ki a _var2 területen való relevanciája miatt. A cikkben végig fogjuk vizsgálni a Švejk különböző aspektusait, az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig. Ezenkívül megvizsgáljuk a Švejk hatását a mai társadalomban és a _var3 evolúciójában betöltött szerepét. Multidiszciplináris megközelítéssel átfogó és átfogó képet kívánunk nyújtani a Švejk-ről, hogy elősegítsük a tájékozott és gazdagító vitát ebben a témában.

Švejk, a derék katona szobra a homonnai pályaudvar szomszédságában. A szobor amellett a kút mellett strázsál, melyből az emlékezetes közjáték idején az a bizonyos konyakszínű rozsdás víz csordogált. Az alkotó Jaroslav Drotár
Švejk szobra a lengyelországi Przemyślben
Lada rajza egy Švejkről elnevezett étteremben
Nagy idők nagy embereket kívánnak.
– Švejk

Josef Švejk a cseh Jaroslav Hašek író szimbólummá vált regényalakja, több humoreszk és egy befejezetlen szatirikus regény címszereplője.

Előfordulása

1911-ben jelent meg az az első öt humoreszk, amelyekben Jaroslav Hašek először rajzolta meg Švejk alakját. A K. u. k. hadsereg leírása itt még felületesebb, mint a fő műben, mert csak Josef Mach nevű cseh költőbarátja elbeszéléseiből ismerte Hašek a katonaságnál dúló állapotokat.

Švejk, a derék katona, a háború előtt

  1. Švejk Itália ellen vonul
  2. Švejk misebort szerez
  3. Švejket szuperarbitrálják
  4. Švejk megtanul bánni a lőgyapottal
  5. Švejk fellendíti a hadirepülést

(Megjelent: Fekete-sárga panoptikum. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, Pozsony, 1956. Fordította Tóth Tibor.)

A figura híressé végül az 1923-as Švejk, egy derék katona kalandjai a világháborúban című regény címszereplőjeként vált.

Jellemvonásai

A könyv az Osztrák–Magyar Monarchia államszervezetének és az első világháború szatirikus kritikája. Švejk személyesíti meg az akkori monarchiabeli kispolgárt mint passzív ellenállót.

A regény hőse, mint az alcím is állítja, egy „derék katona”. Furcsa tisztesség a Švejké: bár korábban már egy orvosi bizottság hülyesége miatt katonai szolgálatra véglegesen alkalmatlannak nyilvánította, részt kell vennie az első világháborúban, először a hátországban (katonai fogdákban és egészségügyi intézményekben), majd a fronton, sőt tévesen osztrák fogságba is esik. Ő a készséges kisember, aki roppantul igyekszik a maga módján (nem mindig szabályos úton, és amennyire hülyeségétől telik) teljesíteni a kötelességét, de mindig valami bajba keveredik.

A szatirikus regény, amely ezt az alakot teszi hősévé, háború- és monarchiaellenes élű. A panoptikum, melyet az író és a monarchia militarista világából felvonultat, gyilkos, megsemmisítő nevetésre készteti az olvasót. A dicsőséges „csihi-puhi” anekdotafüzérszerűen kibontakozó, javarészt Švejk által kommentált története: az esztelenségnek, a fegyelmezés gépies, lélektelen formájának, a korlátoltságnak, a kakasdombon is kiélhető cezaromániának, az alkoholizmusnak eseményéből áll össze.

Švejk észjárása a cseh nép történeti tapasztalatait sűríti, leleplezi a háborút, a császárság korhadt rendszerét és általában az emberi ostobaságot. A népi – sokszor naturalista – nyelvezetű dialógusok szatirikusak, állandó feszültséget, folyamatosságot teremtenek, egybeötvözik a sok-sok epizódot. Hašek hősének passzív rezisztenciájában zseniális írói készséggel jelenik meg a sajátos cseh kispolgári világ. A regény befejezetlenül maradt, ám így is egésznek tűnik.

Ábrázolása

A regényhez Josef Lada készített örökérvényű illusztrációkat.[1]

Jegyzetek

  1. ↑ "Švejk, a derék katona kalandjai képekben" fordította Tandori Dezső, Helikon Kiadó, 1982. ISBN 963 207 658 3

Források

Online szövegek

Külső hivatkozások

Commons:Category:Josef Švejk
A Wikimédia Commons tartalmaz Švejk témájú médiaállományokat.