Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Öböl Menti Együttműködési Tanács témáját. Az eredetétől a mai relevanciáig a Öböl Menti Együttműködési Tanács-hez kapcsolódó összes szempontot nagyító alá helyezzük. Célunk, hogy olvasóinknak teljes és részletes képet nyújtsunk erről a témáról, felbecsülhetetlen értékű információkkal, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy jobban megértsék annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Egy kimerítő elemzésen és a releváns adatok bemutatásán keresztül elmélyülünk a Öböl Menti Együttműködési Tanács-ben, hogy megfejtsük következményeit és hatókörét a különböző kontextusokban. Kétségtelen, hogy a Öböl Menti Együttműködési Tanács nagyon releváns téma, amely alapos vizsgálatot érdemel, és a következő oldalakon pontosan ezt fogjuk megtenni. Tehát készülj fel egy lenyűgöző utazásra a Öböl Menti Együttműködési Tanács-en keresztül.
Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács | |
![]() | |
A GCC zászlaja | |
![]() | |
Alapítva | 1981. május 25. |
Típus | közös piac |
Székhely | Rijád |
Tagság | Perzsa-Öböl-menti államok |
Nyelvek | arab |
A Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács témájú médiaállományokat. |
A Perzsa-Öböl Menti Együttműködési Tanács (arabul: مجلس التعاون لدول الخليج العربية, magyarosan Madzslisz at-Taávun li-Duval al-Halídzs al-Arabijja, szó szerint Az Arab Öböl Államainak Együttműködési Tanácsa) hat Perzsa-öböl menti arab olajmonarchia által létrehozott közös piac.
Kuvait, Bahrein, Katar, Egyesült Arab Emírségek, Omán és Szaúd-Arábia 1981-ben döntöttek az európai Közös Piac integrációs sikere nyomán saját gazdasági közösségük megalkotásáról. Alakulásakor szerepet játszott az 1980-as irak–iráni háború okozta regionális sokk, illetve a biztonsági törekvések. Az integráció rendkívül lassúnak bizonyult, és csak 2007-ben született meg egy valódi közös piac, mely végső formáját az az év decemberi dohai csúcstalálkozón nyerte el.
2012. május 14-én bejelentették, hogy politikai uniót szeretnének szervezni a Tanácsból.[1]
A dohai találkozó nyomán életbe lépett a tagállamok vámuniója, megvalósult a szabad tőkemozgás, az állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát, letelepedhetnek, vásárolhatnak tulajdont, alapíthatnak céget, tanulhatnak és vehetnek igénybe egészségügyi szolgáltatást. Mindez azonban a 35 milliós összlakosság 40%-át (2008) kitevő külföldiekre nem vonatkozik.
Bonyodalmakat okozhat a gazdagabb tagországokba irányuló belső migráció is, ennek tudják be a Dubajban, Abu-Dzabiban, vagy Dohában 2007-ben bekövetkezett közel 20%-os ingatlanbérleti díjnövekedést is.
A tanács hat tagja új, közös valutát kíván bevezetni 2013-ban, amelynek a neve halídzsi lesz. 2012-es hírek szerint elakadt a valuta bevezetésének menete.[1]
A szervezethez szeretne csatlakozni Jemen is, és máris részt vesz a közösségi kulturális és sportprogramokban, de belépését várhatóan még hosszú ideig gátolja relatív gazdasági elmaradottsága.