Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ádám (keresztnév) témáját, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a különböző területeken betöltött relevanciáját. A történelem során a Ádám (keresztnév) nagy érdeklődés és kutatás témája volt, számos nézőponttal és megközelítéssel, amelyek hozzájárultak az új ötletek megértéséhez és fejlesztéséhez. A gazdaságra, a kultúrára és a politikára gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Ádám (keresztnév) többdimenziós kérdésnek bizonyult, amelyet érdemes elemezni és megvitatni. Kimerítő elemzéssel ez a cikk világos és átfogó képet kíván nyújtani a Ádám (keresztnév)-ről, mélyebb és értelmesebb megértést kínálva az olvasóknak a Ádám (keresztnév) mai fontosságáról.
Az Ádám[1] bibliai férfinév, az első emberpár férfi tagjának, Ádámnak a neve.[2] A név héber eredetű (אָדָם), az eredeti jelentése: ember (az emberi faj neve vált személynévvé).[2] A szó alapjelentése „vörösnek lenni”, az adam szó sok sémi nyelvben egyben „embert”, „földből valót” és „vörös színűt” is jelent[2] (héber: אָדָם, arab: آدم). A szó legkorábbi forrása a sumer ad-da, amely atya jelentésű.[3]
Az Ádám a 16-17. században nagyon gyakori név volt, de a 19. század elejére szinte teljesen feledésbe merült.
Az újszülötteknek adott nevek körében 1967-ben is csak 64-en kapták ezt a nevet, de az 1980-as évekre a 20. legnépszerűbb férfinév lett.[4] Az 1990-es években igen gyakori név.[2][5] A 2000-es években az 5-10., a 2010-es évek elején a 6. leggyakrabban adott férfinév volt.[6]
A teljes népességre vonatkozóan az Ádám név a 2000-es években a 29-31., a 2010-es években a 28-29. leggyakrabban viselt férfinév.[7]
|
|
Az Ádám családnévként is előfordul nem csak önállóan, de származékaiban is: Ádán, Ádány, Adami, Adó, Adók.
A Somogy vármegyei Ádánd község nevében az Ádám honfoglalás előtti -d kicsinyítőképzős származéka rejlik.
Voltak korok, amikor a különnemű ikergyerekeknek szívesen adták az Ádám-Éva neveket.[4]