Új-zélandi Munkáspárt

A Új-zélandi Munkáspárt téma az évek során sok ember figyelmét felkeltette. Fontosságát és relevanciáját tükrözi a témában készült vélemények és tanulmányok száma. A Új-zélandi Munkáspárt eredetétől napjainkig vita és elemzés tárgya volt, és utat nyit a végtelen elmélkedések és felfedezések előtt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Új-zélandi Munkáspárt különböző aspektusait és perspektíváit, megvizsgálva a hatását a különböző kontextusokban, valamint az idők során bekövetkező fejlődését. A Új-zélandi Munkáspárt eredetétől napjainkig vita és elemzés tárgya volt, és utat nyit a végtelen elmélkedések és felfedezések előtt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Új-zélandi Munkáspárt különböző aspektusait és perspektíváit, megvizsgálva a hatását a különböző kontextusokban, valamint az idők során bekövetkező fejlődését.

Új-zélandi Munkáspárt
Mottó: Let's Keep Moving
Adatok
ElnökJill Day
FőtitkárAndrew Kirton
VezetőChris Hipkins
Alapítva1916. július 7.
ElődpártEgyesült Munkáspárt, Szociáldemokrata Párt
SzékházWellington
Ideológiaszociáldemokrácia, szociálliberalizmus
Politikai elhelyezkedésbalközép
Parlamenti jelenlétKépviselőház:
64 / 120
Nemzetközi szövetségekProgresszív Szövetség
Hivatalos színeipiros
Új-Zéland politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Új-zélandi Munkáspárt témájú médiaállományokat.

Az Új-zélandi Munkáspárt (angolul: New Zealand Labour Party, maoriul: Rōpū Reipa o Aotearoa, röviden: Labour vagy Reipa) új-zélandi balközép politikai párt.[1] A párt programja a párt alapító ideológiájának a demokratikus szocializmust tartja, megfigyelők szerint szociáldemokrata irányultságú.[2][3][4]

A Munkáspárt Új-Zéland legrégebbi, még ma is tevékenykedő pártja. 1916-ban alakult számos szocialista párt és szakszervezet összeolvadásával.[5] A Munkáspárt és legfőbb riválisa, az Új-zélandi Nemzeti Párt, az 1930-as évek óta dominálja az új-zélandi politikai életet.[6]

A mai napig Új-Zélandnak hat munkáspárti kormánya volt tíz miniszterelnökkel az élén. A párt először 1935-1949 között volt hatalmon, és ekkor fektette le új-zélandi jóléti állam és szociális szolgáltatások alapjait.[7] Az 1984-1990 közötti időszakban a munkáspárti kormányok privatizálták az állami tulajdon nagy részét és csökkentették az állam gazdasági szerepét.[8]

A 2017-es parlamenti választások során a Munkáspárt Jacinda Ardern vezetésével a 2005-ös választások óta a legjobb eredményét érte el. A szavazatok 36,9%-át és a 120 képviselőházi mandátumból 46-ot szerzett meg.[9] A választások után a Munkáspárt kisebbségi koalíciót alkotott az Új-Zéland az Első párttal, és a Zöld Párt támogatásával.[10] Chris Hipkins a párt jelenlegi pártvezére és Új-Zéland miniszterelnöke.

Jegyzetek

  1. ↑ Boston et al.
  2. ↑ (2016. március) „New Zealand Labour Party Policy Platform” (PDF), 5. o, Kiadó: New Zealand Labour Party. (Hozzáférés: 2018. április 19.) 
  3. ↑ Peter Aimer: Labour Party: Ideology and the role of unions. Te Ara: The Encyclopedia of New Zealand. (Hozzáférés: 2018. április 19.)
  4. ↑ Bean 285. o.
  5. ↑ New Zealand Labour Party founded (angol nyelven). New Zealand Ministry for Culture and Heritage, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  6. ↑ Miller 32-33 o.
  7. ↑ Peter Aimer: Labour Party - First Labour government, 1935 to 1949. Te Ara: The Encyclopedia of New Zealand. New Zealand Ministry for Culture and Heritage, 2012. június 20. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  8. ↑ Boston-Holland
  9. ↑ Ana Nicolaci da Costa, Charlotte Greenfield. „Final tally in NZ election strengthens Labour in negotiation talks”, Reuters, 2017. október 6. (Hozzáférés: 2018. április 20.) 
  10. ↑ Eleanor Ainge Roy. „Jacinda Ardern to be New Zealand's next PM after Labour coalition deal”, The Guardian, 2017. október 19. (Hozzáférés: 2018. április 20.) 

Források