Ångermanälven
Napjainkban a Ångermanälven olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír és az emberek széles körét érdekli. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásai, akár történelmi jelentősége miatt, a Ångermanälven a vita kulcsfontosságú pontja lett különböző területeken. A Ångermanälven megjelenésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben a Ångermanälven-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, annak eredetétől a jelenlegi hatásaiig, azzal a szándékkal, hogy átfogó és gazdagító perspektívát kínáljunk erre a nagyon releváns témára.
| Ångermanälven | |
 | |
| A Högakusten-híd a folyó felett a torkolata közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Svédország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 463 km |
| Vízhozam | 500 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 31860[1] km² |
| Forrás | Skandináv-hegység |
 é. sz. 64° 39′ 03″, k. h. 16° 30′ 08″64.650800°N 16.502100°E | |
| Torkolat | Balti-tenger |
| é. sz. 62° 48′ 00″, k. h. 17° 55′ 60″62.800000°N 17.933300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ångermanälven témájú médiaállományokat. | |
Az 'Ångermanälven Észak-Svédország egyik legnagyobb és legbővebb vizű folyója.
Nevének etimológiája
Neve a régi svéd nyelv anger (fjord, tengeröböl) szavából ered. A folyó torkolatát jelölő név húzódott át az egész vízfolyásra (svédül älv), majd a környező történelmi tartományra is.
Földrajzi leírása
Az Ångermanälven forrásai a Skandináv-hegység keleti oldalán, Lappföld déli részén vannak, Västerbotten megye területén. Vilhelmina és Åsele községeken át éri el Västernorrland megyét és a történelmi Ångermanland tartományt, ahol a Botteni-öbölbe torkollik.
A folyót szinte egész hosszában, a zuhogók energiáját kiaknázandó vízerőművekkel építették ki. A legjelentősebbek ezek közül: Nämforsen, Moforsen, Forsmoforsen, Nässundforsen és a Granvågsforsen.
Legfontosabb mellékfolyói a Vojmån, a Fjällsjöälven és a Faxälven.
Nyland alatt a folyó széles tölcsértorkolatot képez, amin két híres híd ível át, a Sandö-híd és Högakusten-híd. Ez a torkolat tulajdonképpen egy fjord-szerű tengeröböl, 100 méteres mélységgel, amit a tengerpart közelében egy mindössze 10 méter mély küszöb zár el.
Történelme
Az 1300-as évek végén épült a folyó alsó szakaszán Styresholm erődje, ahonnan az északi területek igazgatását igyekeztek ellátni. Ezért a folyót régebben Styrån-nak („Kormányzó-folyó”) is hívták.
Juselétől lefelé a folyó völgyét gyakran Ådalennak (egyszerűen „folyóvölgy”) is nevezik. Ez a táj több alkalommal jelentős szerepet kapott a svéd történelemben és a munkásmozgalomban, illetve az irodalomban és filmművészetben. 1931-ben itt a rendőrség és a katonaság a sztrájkoló munkások közé lőtt, a sortűznek öt áldozata lett.
Jegyzetek
- ↑ Sveriges Meteorologiska och Hydrologiska Institut (SMHI) - Län och huvudavrinningsområden i Sverige (PDF; 2,5 MB)
További információk
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Ångermanälven című svéd Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
