Sellő (földrajz)

Ebben a cikkben a Sellő (földrajz) témájában fogunk elmélyülni, amely egy alapvető szempont, amely az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Sellő (földrajz) olyan téma, amely jelentősen érinti a különböző területeket, a személyes szférától a szakmai szféráig. Ezen a vonalon elemezzük a Sellő (földrajz) által lefedett különböző dimenziókat, valamint a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását. Hasonlóképpen elmélyülünk a Sellő (földrajz)-hez kapcsolódó konkrét szempontokba is, azzal a céllal, hogy átfogó és naprakész perspektívát nyújtsunk a témában. Ezenkívül a Sellő (földrajz) különböző perspektíváit és megközelítéseit is megvizsgáljuk, hogy átfogó és gazdagító jövőképet kínáljunk. Kétségtelen, hogy a Sellő (földrajz) nagyon fontos téma, amely megérdemli, hogy gondosan és mélyrehatóan foglalkozzunk vele, ezért ebben a cikkben ennek különböző aspektusaiba fogunk beleásni.

A Fyris-folyó sellője Uppsala belvárosában

A sellő földrajzi értelemben folyóvíz kissé meredekebb esésű szakasza, ahol a meder szikláin, egyenetlenségein a víz megtorlódik, átbukik. „Zúgónak” is nevezik, ha pedig a víz nagyobb magasságból zúdul alá, akkor „zuhatagnak”. A hajózást akadályozza, de jó feltételeket teremt a vadvízi evezés számára.

Egyik angol nyelvű megnevezése a „whitewater” (=fehér víz), ami abból ered, hogy a víz a sziklákon megtörve buborékokat képez, ezért a víz felszíne ott fehérnek látszik.

Vadvízi evezés szempontjából, főleg nehézség alapján osztályokba sorolják, lásd: Nehézségi osztályok.

Források

Magyar értelmező kéziszótár I–II kötet. 5. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-3028-7  

További információk

Kapcsolódó szócikkek