A mai világban a Woodville Erzsébet angol királyné olyan alapvető kérdéssé vált, amely a mindennapi élet különböző aspektusait érinti. A gazdaságra gyakorolt hatásától a társadalomban betöltött szerepéig a Woodville Erzsébet angol királyné kiemelt szerepet kapott az aktuális beszélgetésekben és vitákban. Éppen ezért szükséges a Woodville Erzsébet angol királyné-hez kapcsolódó különböző szempontok mélyreható feltárása, elemezve annak időbeli alakulását, a különböző területekre gyakorolt hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Ebben a cikkben elmélyülünk a Woodville Erzsébet angol királyné lenyűgöző világában, hogy jobban megértsük jelentőségét ma és az emberiség jövője szempontjából.
Woodville Erzsébet angol királyné | |
Született | 1437[1] Grafton Regis[2] |
Elhunyt | 1492. június 8. (54-55 évesen) Bermondsey |
Állampolgársága | angol |
Nemzetisége | angol |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
Szülei | Jacquette de Luxembourg Richard Woodville |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Szent György-kápolna (1492. június 12. – ) |
![]() | |
Woodville Erzsébet angol királyné aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Woodville Erzsébet angol királyné témájú médiaállományokat. | |
Woodville Erzsébet (1437 körül – Bermondsey, 1492. június 8.) angol királyné, IV. Eduárd angol király hitvese, a későbbi VII. Henrik angol király anyósa, Richard Woodville rivers-i gróf és Luxemburgi Jacquetta saint-poli grófnő első gyermeke és első leánya, valamint I. Erzsébet dédanyja, a Tudor-ház ősanyja.
Ő volt az első közrendű származású angol királyné. Első férje, Sir John Grey halála után ment férjhez IV. Eduárdhoz. Sir John-tól két fia született, Thomas és Richard. Lord Grey a Lancaster-ház oldalán harcolt a York-házzal szemben egy csatában, s ott is esett el. Ezek után a York-dinasztia ragadta magához a koronát, s a néhai Sir John özvegyétől, Erzsébet úrhölgytől elkobozták hitvese minden birtokát. Az özvegy emiatt fordult kérvénnyel IV. Eduárdhoz, aki mivel igencsak kedvelte a szép nőket, azonnal beleszeretett a gyönyörű Elizabeth-be. Még az sem zavarta a férfit, hogy az asszony családja sok évig hűen szolgálta a Lancaster-ház uralkodóját, a bomlott elméjű VI. Henriket. Erzsébet öt évvel volt idősebb Eduárdnál.
1464. május 1-jén kötöttek házasságot titokban, csupán két tanú jelenlétében, Elizabeth családja birtokának kis kápolnájában. Mikor a közvélemény tudomást szerzett a szűkkörű esküvőről, sokan megkérdőjelezték annak érvényességét, mivel Eduárd állítólag akkor már jegyben járt Eleanor Talbot-tal, mely abban a korban felért egy érvényes házassággal.
A házasság boldognak bizonyult, 10 gyermek született belőle 19 év alatt, 7 leány (Erzsébet, Mária, Cecília, Margit, Anna, Katalin és Brigitta) és három fiú (Eduárd, Richárd és György).
Erzsébetet hivatalosan 1465. május 26-án koronázták meg Anglia királynéjává. A királyné igyekezett családja stabil hatalmát a királyi udvarnál úgy megőrizni, hogy testvéreit Anglia legelőkelőbb nemeseihez adta hozzá. Húga, Katalin Buckingham 2. hercegének (Henry Stafford) lett a felesége, másik húga, Anna pedig Bourchier vikomtjához (William Bourchier) ment hozzá, Anthony nevű öccse Scales 8. bárónőjét (Elizabeth Scales) vette el, 19 esztendős János nevű öccse a 65 éves Neville Katalin özvegy norfolki hercegné férje lett. Jacquetta nevű húguk Strange of Knockin 8. bárójának (John le Strange) neje lett, másik húguk, Eleonóra Sir Anthony Grey felesége lett, a kilencedik testvér, Margit pedig Thomas FitzAlan Arundel 15. grófjához[5] ment feleségül.
Miután IV. Eduárd váratlanul meghalt, öccse, Richárd lett az örökösének szánt 12 éves kisfia gyámja és a végrehajtó hatalom gyakorlója, a Lord Protector. A két herceget, Eduárdot és annak öccsét, Richárd york-i herceget a Towerben tartották védőőrizetben, Erzsébet pedig a westminsteri apátságban keresett menedéket. A Tower ekkoriban uralkodói szálláshelyként és börtönként is szolgált. Richárd elérte, hogy bátyja Erzsébettel kötött frigyét és gyermekeiket törvénytelennek nyilvánítsák (Eduárd egy korábbi házassági ajánlata alapján, mivel a házassági ajánlat ekkoriban egyenértékű volt egy eljegyzéssel; 1483. június 25.), így ő lett a következő örökös a bátyja után, és III. Richárd néven két évig uralkodott.
A gyermek királyfi hívei V. Eduárd néven királlyá kiáltották ki a kisfiút. Feltételezések szerint III. Richárd ölette meg a gyermekeket, hogy IV. Eduárd után ne maradjon trónörökös, ez azonban soha nem nyert bizonyítás. Erzsébetnek át kellett költöznie Westminster más részébe, és onnantól kezdve a „Grey asszonyság, aki újabban Anglia királynéjának hívja magát” névvel illették őt.
Miután III. Richárd vereséget szenvedett a bosworthi csatában (1485. augusztus 22.), Erzsébet visszanyerte méltóságát, és házasságát ismét törvényesnek nyilvánították (1485. október). Lánya, Yorki Erzsébet férjhez ment a háború győzteséhez, a trónt megszerző VII. Henrikhez. Woodville Erzsébet még megérte három unokája, köztük a későbbi VIII. Henrik születését.
Előző Anjou Margit Anjou Margit |
Anglia királynéja ![]() 1464 – 1470 1471 – 1483 |
Következő Anjou Margit Neville Anna |