A mai világban a William Henry Bragg vezető szerepet töltött be a társadalomban, jelentős hatást gyakorolva a mindennapi élet különböző területeire. Megjelenése óta a William Henry Bragg végtelen vitákat, kritikákat és elmélkedéseket generált, és különböző ágazatok és tudományterületek érdeklődésére számot tartó témává vált. Hatása átlépte a határokat, és alapvető részévé vált a döntéshozatalban, az identitásépítésben, a technológia fejlődésében és a kommunikáció új formáinak megteremtésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a William Henry Bragg számos aspektusát és relevanciáját a mai társadalomban.
William Henry Bragg | |
![]() | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1862. július 2. Wigton |
Elhunyt | 1942. március 12. (79 évesen) London |
Ismeretes mint |
|
Házastárs | Gwendoline Todd |
Gyermekek |
|
Iskolái |
|
Szakmai kitüntetések | |
| |
![]() | |
William Henry Bragg aláírása | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz William Henry Bragg témájú médiaállományokat. |
William Henry Bragg Sir (Westward, Cumberland, 1862. július 2. – London, 1942. március 10.) Nobel-díjas angol fizikus, kémikus.
Cambridgeben a King William's College-ben tanult matematikát. 1885-ben fizikát tanult a Cavendish Laboratory-ban. Professzorként tanított 1886-tól 1909-ig Ausztráliában az adelaidei egyetemen, 1909-től 1915-ig a leedsi egyetemen, majd a londoni University College intézetben.
Miután Max von Laue felfedezte a röntgensugarak kristályokon való elhajlását, fiával, William Lawrence Bragg-gel együtt a kristályok szerkezetét derítették fel röntgensugarak segítségével, megalapították a röntgenkrisztallográfiát. Vizsgálataikhoz röntgenspektrométert szerkesztett, mellyel a röntgensugarak hullámhosszát mérték meg. Az első világháború alatt vízalatti hangterjedés méréseket végzett a tengeralattjárók helyzetének meghatározására.