Vilhelm Thomsen

A Vilhelm Thomsen témája régóta érdeklődés és vita tárgya. Az évek során egyre nagyobb jelentőségre tett szert különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat is. Ebben a cikkben a Vilhelm Thomsen különböző oldalait és a mindennapi életre gyakorolt ​​hatását szeretnénk feltárni. Az eredetétől a jelenlegi vonatkozásaiig részletesen elemezzük, hogy a Vilhelm Thomsen hogyan formálta világunkat, és továbbra is tanulmányozás és érdeklődés tárgya. Ez az átfogó elemzés lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Vilhelm Thomsen jelentőségét és relevanciáját a mai világban.

Vilhelm Thomsen
Született1842. január 25.[1][2][3][4][5]
Koppenhága
Elhunyt1927. május 12. (85 évesen)[2][4][5][6]
Koppenhága
Állampolgárságadán
Foglalkozása
  • nyelvész
  • egyetemi oktató
  • író
  • turkológus
Tisztségerektor (1901–1902, Koppenhágai Egyetem)
IskoláiKoppenhágai Egyetem
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Pour le Mérite
  • Decoration of the Cross of Honour of the Dannebrog (1892)[7]
  • Medal of Merit in Gold (1896)[7]
  • Grand Cross of the Order of the Dannebrog (1909)[7]
  • Knight of the Order of the Elephant (1912)[7]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilhelm Thomsen témájú médiaállományokat.

Vilhelm Ludwig Peter Thomsen (Koppenhága, 1842. január 25. – Koppenhága, 1927. május 12.) dán nyelvész.

Élete

1869-ben Koppenhágában egyetemi magántanár, 1871-ben rendkívüli, 1887-ben az összehasonlító nyelvészet rendes tanára lett. 1876 és 1892 között szerkesztette a Nordisk Tidskrift for Filologi című közlönyt. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

1893-ban sikerült megfejtenie a türk rovásírással írt orkhoni feliratokat, megelőzve ezzel riválisát, Wilhelm Radloffot. Szintén tanulmányozta a finn és az orosz nyelv eredetét.

A 20. század elején Franz Babinger tőle kért segítséget egy a bécsi levéltárban felfedezett felirat megfejtésében, amely Thomsen közreműködésével a magyar rovásírás egy emlékének bizonyult. Ma ez „konstantinápolyi felirat” néven ismeretes.

Legnevezetesebb munkái

  • Det magyariske Sprog og dets Slammeslaegtskab (a Tidskrift for Filologi og Paedagogik 1876)
  • Den gotiske Sprogklasses Indflydelse paa de finske (Koppenhága, 1869)
  • The relations between ancient Russia and Scandinavia and the origin of the Russian state (Oxford és London, 1877)
  • Beröringer mellem de finske og de baltiske litauisk-lettiske Sprog (Koppenhága, 1890)
  • Dechiffrement des inscriptions de l'Orkouh et de Jénisséi (a dán akadémia értekezései között, 1893)

Jegyzetek

  1. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
  5. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. annuaire prosopographique: la France savante . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ a b c d Vilhelm_Thomsen, 2024. február 25.

Forrásművek