Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Viktor Alekszandrovics Gartman témát, amely téma az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A Viktor Alekszandrovics Gartman nagy érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken, a tudománytól a politikáig, beleértve a populáris kultúrát is. Ebben a cikkben a Viktor Alekszandrovics Gartman különböző aspektusait fogjuk megvizsgálni, eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvitatjuk a témával kapcsolatos szakértők véleményét és szempontjait, valamint azoknak a személyes tapasztalatait, akik közvetlenül érintettek a Viktor Alekszandrovics Gartman-el. Ennek a cikknek az a célja, hogy az olvasók széles körben megértsék a Viktor Alekszandrovics Gartman-et, és kritikai elmélkedésre ösztönözzék ezt a ma oly fontos témát.
![]() |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Viktor Alekszandrovics Gartman | |
![]() | |
Született | 1834. április 23.[1] Szentpétervár[2] |
Elhunyt | 1873. július 23. (39 évesen)[1] Kireyevo[3] |
Állampolgársága | orosz |
Foglalkozása | |
Iskolái | Birodalmi Művészeti Akadémia (–1861) |
Kitüntetései | Large gold medal of the Imperial Academy of Arts (1861) |
Halál oka | aneurizma |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Alekszandrovics Gartman témájú médiaállományokat. | |
Viktor Alekszandrovics Gartman (oroszul: Виктор Александрович Гартман; Szentpétervár, 1834. április 23. – Moszkva, 1873. július 23.; ismert még Viktor Hartmann néven) francia származású orosz építész, festő, szobrász és díszlettervező.
Muszorgszkij legjobb barátja. Képei ihletésére szerezte Muszorgszkij Egy kiállítás képei című zeneművét.
Legismertebb művei Muszorgszkij: Egy kiállítás képei darabjában jelennek meg, melyek nagy része mára elveszett. A félkövéren szedett festmények ma is megvannak.