A mai világban a Varga Lajos Márton olyan téma, amely a társadalom minden területén nagy aktualitást kapott. A Varga Lajos Márton a gazdaságra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig folyamatos vita és elemzés tárgya volt. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Varga Lajos Márton különböző aspektusait, megvizsgáljuk eredetét, időbeli alakulását és mai hatását. A terület szakértőivel készített interjúk és releváns statisztikai adatok segítségével világos és teljes képet igyekszünk felépíteni a Varga Lajos Márton-ről, elmélyülve annak következményeiben és kihívásaiban.
Varga Lajos Márton | |
Született | 1942. szeptember 25. Debrecen |
Elhunyt | 2017. július 24. (74 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Rozslay Zsuzsanna |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1962–1967) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Rákosfalvai Szent István Király templom urnatemető |
Varga Lajos Márton (Debrecen, 1942. szeptember 25. – 2017. július 24.)[2] József Attila-díjas (1989) magyar kritikus, irodalomtörténész.
1960–1962 között a Debreceni Mezőgépgyár lakatosa illetve gépésztechnikusa volt. 1962–1967 között az ELTE BTK magyar-könyvtár szakos hallgatója volt. 1967–1972 között az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének (ÉDOSZ) közművelődési munkatársa volt. 1972–1975 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének aspiránsa volt. 1972–1977 között a Népszava irodalomkritikai rovatvezetője volt. 1975–1983 között a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) Központi Iskola filozófiai tanszékének tanára volt. 1983–1994 között a Rádió irodalmi osztályának szerkesztője, 1991–1993 között főszerkesztője volt. 1986-tól a Kortárs kritikai rovatát vezette. 1988-tól az Írószövetség kritikai szakosztályának titkára. 1994-től a Népszabadság kulturális rovatvezető-helyettese, majd nyugdíjba vonulásáig rovatvezetője volt.[2]