A mai világban a Vajna Terézia témája nagy érdeklődést és vitát vált ki. A különböző területekre gyakorolt hatásáról ismert Vajna Terézia-et különböző területekről származó szakértők, akadémikusok és szakemberek tanulmányozták és elemzik. A Vajna Terézia eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig sok ember érdeklődését felkeltette, és fontos elmélkedéseket generált a jelenkori világban betöltött fontosságáról és relevanciájáról. Ebben a cikkben elmélyülünk a Vajna Terézia izgalmas világában, feltárva annak több oldalát, és globális képet adunk jelentéséről és jelentőségéről. Csatlakozzon hozzánk a Vajna Terézia-ről szóló felfedezés és tudás útjára!
| Vajna Terézia | |
| Született | 1805 Zágon |
| Elhunyt | 1884. január (78-79 évesen) Szotyor |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | földbirtokos |
Pávai Vajna Terézia, szotyori Nagy Tamásné (Zágon, 1805 – Szotyor, 1884. január) az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik hősnője.[1]
A székelyek őrangyalának és védasszonyának is nevezett hölgy 1805-ben a háromszéki Zágonban született a nemesi pávai Vajna családban.
Férje a régi székely nemesi szotyori Nagy családból való szotyori Nagy Tamás (1776–1839) ügyvéd, táblabíró, földbirtokos.[2] Vajna Terézia 1839-ben két fiával özvegyen maradt. Nagyobbik fia, szotyori Nagy János (1832–1909),[3] édesanyja ösztönzésére állt be a honvédnek. Az anya hősiességével, bátorságával az orosz cári beavatkozó csapatok betörésekor tűnt fel. Házának pincéjében bújtatta és élelmezte az üldözött negyvennyolcasokat. A hírhedt Kovács kapitány elfogatta, és 1853-ban Nagyszebenben bebörtönöztette. Másfél évi fogság után betegen szabadult ki.[4]