A mai világban a Vaday József egyre aktuálisabb témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt hatása miatt, a Vaday József sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A Vaday József megjelenésétől napjainkig döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, érdeklődést és vitát váltott ki különböző területeken. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Vaday József jelentőségét és a mai társadalomra gyakorolt hatását, hogy jobban megértsük befolyását és jelentőségét a mai világban.
Vaday József | |
Született | 1863. március 23. Szatmár |
Elhunyt | 1935. április 25. Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | pedagógus, iskolaigazgató, tankönyvíró |
Vadai Vaday József (Szatmár, 1863. március 23. – Budapest, 1935. április 25.)[1] református tanító, iskolaigazgató, tankönyvíró.
Vaday József és Koós Julianna fia. A gimnázium három osztályát szülőhelyén, a IV-VI. osztályokat Debrecenben végezte és a tanítóképzőbe lépett, ahol 1883-ban képesítő vizsgát tett. (Közben segédtanító és nevelő volt). 1884-ben Tunyogon kántortanító lett. 1885-ben Békésen a központi fiúiskola IV. osztálya tanítójának választották meg. 1886-tól a békési tanítóegylet titkára, 1888-tól a református egyház presbiteri jegyzője, 1892-től a Békés vármegyei tanítóegyesület főjegyzője, 1896-tól Nagyváradon községi iskolai tanító, majd igazgató volt. Halálát szívbénulás okozta. Felesége Kovács Sz. Mária volt.
A Néptanítók Lapjának és a Protestáns Népiskolai Lapnak (1884), a Békésvármegyei Közlönynek (1885-től) rendes munkatársa és a Protestáns Néptanító segédszerkesztője. Írt ezeken kívül a Békésbe, a Bolond Istókba s más egyházi és világi hírlapokba; miután megtanult franciául, 1887-től fordítással is foglalkozott.
Szerkesztette a Békés Hírlapot 1892-től négy évig, a Tanügyet 1893-tól; szerkesztette és kiadta a Magyar Tanférfiak és Tanítónők ezredéves Albumát, Békés-Csaba, 1896. fénynyom. arczképekkel.