Vécsey Ernő

Napjainkban a Vécsey Ernő olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír a társadalomban. Idővel sok ember érdeklődését keltette fel a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Megjelenése óta a Vécsey Ernő vitákat, elmélkedéseket, sőt vitákat váltott ki, aminek következtében manapság nagyobb figyelem irányul rá. Tekintettel a megszerzett relevanciára, fontos, hogy mélyebben elmélyedjünk a Vécsey Ernő elemzésében, megértsük a következményeit, és keressük a lehetséges megoldásokat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk ezt a témát, hogy jobban megértsük a hatókörét és a körülötte létező különféle szempontokat.

Vécsey Ernő
Vécsey Ernő és Váradi Zsuzsa
Vécsey Ernő és Váradi Zsuzsa
Életrajzi adatok
Született1910. december 25.
Budapest
Elhunyt1977. február 23. (66 évesen)
Budapest
Pályafutás
Hangszerzongora
Tevékenységzeneszerző, zenepedagógus

Vécsey Ernő (Budapest, 1910. december 25. – Budapest, 1977. február 23.) magyar zeneszerző, zongoraművész, pedagógus.

Pályafutása

Vécsey Sándor karmester örökbefogadott és Kovács Zsófia törvényes fia. A Zeneakadémiára tizenkét éves korában nyert felvételt, itt Székely Arnoldnak volt a növendéke. Miután befejezte tanulmányait, bejárta Európát és a Közel-Keletet számos könnyűzenei együttessel zongoristaként és karmesterként. 1933-ban tért vissza Magyarországra, itthon Heinemann Sándor zenekarában volt zongoraszólista. 1936-tól hanglemezfelvételei is készültek, 1942-től vezetője volt a Radiola Tánczenekarnak. 1945–46-ban a vendéglátóipari szórakoztatásban tevékenykedett. 1947-től oktatott a Hivatásos Zenészek Zeneiskolájában, 1960-tól pedig az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában tanított éneket és zongorát. 1963–67-ben karmesterként működött a győri Kisfaludy Színháznál. Mint zeneszerző, az 1940-es évektől lett ismert. Több száz táncdala közül sokból sláger lett (Én mindig Pestről álmodom, Nem tagadom, Béka-szerenád), számos világslágerhez ő írta a magyar szöveget. Nagy népszerűségnek örvendtek zenés vígjátékai, az ő nevéhez fűződik Gershwin első magyarországi bemutatása is (Rhapsody in Blue, Zeneakadémia, 1939).

Házastársa Schichler Ilona Erzsébet volt, akivel 1933. június 7-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.[1]Második felesége Váradi Zsuzsa színésznő, előadóművész, dalszövegíró volt.[2]

Szimfonikus műve

  • Három arcod (1959)

Zenés vígjátékai

  • A jégeső nem akadály (1957)
  • Az asszony többet keres (1961)
  • Őszi napsütés (1961)
  • Ismerem magát (1962)
  • Legfeljebb elválunk (1962)
  • Az igazi (1963)
  • A szamárlétra (1964)
  • Lúdas Matyi (1965)

Könyve

  • Jazz-zongora iskola (Balassa P. Tamással és Lelkes Péterrel, Bp., 1961)

Jegyzetek

  1. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 854/1933. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 24.)
  2. ↑ Elhunyt Váradi Zsuzsa

Források