Ma a Västergötland tartomány olyan téma, amely a társadalom különböző területein vált jelentőségre. Legyen szó politikai, társadalmi, gazdasági vagy technológiai szféráról, a Västergötland tartomány állandó beszédtéma lett. A Västergötland tartomány már évek óta a viták középpontjában áll, és vegyes véleményeket generált. Az idő előrehaladtával azonban nyilvánvaló, hogy a Västergötland tartomány továbbra is nagyon fontos kérdés, amelyet érdemes részletesen elemezni. Ebben a cikkben a Västergötland tartomány-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a mai világra gyakorolt hatását.
Västergötland | |
![]() | |
Västergötland címere | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi országrész | Götaland |
Megye | Västra Götaland megye |
Népesség | |
Teljes népesség | 1 382 615 fő (2020. dec. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Terület | |
Összesen | 16 672 km² |
Jellegzetes virág | |
svédül | Ljung (Csarab) |
latinul | Calluna vulgaris |
Jellegzetes állat | Daru (Trana) |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Västergötland témájú médiaállományokat. |
Västergötland () ⓘ Svédország egyik történelmi tartománya Götalandban. Szomszédai: Bohuslän, Dalsland, Värmland, Östergötland, Småland és Halland tartományok, valamint a Kattegatt, a Vänern és Vättern tavak.
1999-ben Skaraborg, Älvsborg valamint Göteborg és Bohus megyéket a mai Västra Götaland megyébe olvasztották bele. A tartomány az új megye területén fekszik, kivéve Habo és Mullsjö járásokat, amelyek most Jönköping megyében vannak.
Västergötland városai (a városjog elnyerésének éve)
A címert 1560-ban, I. Vasa Gusztáv temetésekor kapta. A tartomány hercegség is, ezért hercegi korona is látható a címeren.