Václav Hanka

Ebben a cikkben elmélyülünk a Václav Hanka lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és aspektusát, amelyek miatt ma is aktuális és érdekes téma. A társadalomra gyakorolt ​​hatásától a kulturális szférában gyakorolt ​​hatásáig a Václav Hanka felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, vitákat, elmélkedéseket és mélyreható elemzéseket generálva. Ezen a vonalon alaposan megvizsgáljuk a téma különböző aspektusait, és egy olyan részletes pillantást nyújtunk az olvasó számára, amely lehetővé teszi, hogy jobban megértse a témának fontosságát és következményeit a mai világban.

Václav Hanka
Született1791. június 10.[1][2][3][4][5]
Elhunyt1861. január 12. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Prága[3][4][6][9][8]
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozása
IskoláiKároly Egyetem
KitüntetéseiOrder of Saint Anna, 3rd class
SírhelyeNemzeti Temető
Václav Hanka aláírása
Václav Hanka aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Václav Hanka témájú médiaállományokat.
Hanka szülőháza
Síremléke Prágában

Václav Hanka (Hořiněves, 1791. június 10. – Prága, 1861. január 12.) cseh régész és nyelvtudományi író.

Életpályája

Königgrätzben, Prágában és Bécsben tanult és irodalomra adta magát. 1818-tól a prágai cseh múzeum könyvtárnoka volt és egyúttal az egyetemen a szláv nyelveket tanította. Első irodalmi kísérletei dalok voltak (Pisnebreve, 1815); azután szerb népdalokat fordított (1817), majd Gessner Idylljeit (1819) és az Igor-éneket (1821) stb. Főképpen a cseh filológia és régészet terén szerzett érdemeket. Munkái felébresztették a csehekben a hazájuk múltja és régi irodalma iránti érdeklődést. Hanka, aki a legtöbb szláv nyelvet ismerte és összeköttetésben állt a legtöbb szláv tudóssal, erős támogatója volt a pánszlávizmusnak. Kiadványai közt azonban vannak kétségtelen hamisítványok, melyek egyszerűen tőle származtak. Ezek nevét az utóbbi időkben rossz hírűvé tették. 1817-1826 között kiadta a Starobylá skladanie öt kötetét, melyben régi nyelvemlékeket tett közz.,1819-ben pedig az általa megtalált Königinhofi töredéket. 1833-ban egy szótárgyűjteményt adott ki, köztük a Mater Verborum hamisított glosszáit, továbbá a Reimsi evangéliumot, a Dalimil-krónikát, az ó-cseh Nikodemus-evangéliumot és a hamisított grünebergi kéziratot, végül több szláv nyelvtant.

Magyarul

  • A királyudvari kézirat. Költemények a csehek őskorából; ford. Riedl Szende; Haase Ny., Prága, 1856

Jegyzetek

  1. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. május 6.)
  2. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b c d Národní autority České republiky. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  4. ↑ a b c „Hanka, Wenzeslaw” (német nyelven). Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich 7, 301. o. 
  5. ↑ a b Proleksis enciklopedija (horvát nyelven). Proleksis Encyclopedia
  6. ↑ a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  7. ↑ regional database of the Municipal Library of Hradec Kralove. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  8. ↑ a b regional database of the Research Library in Hradec Králové (cseh nyelven). (Hozzáférés: 2024. május 2.)
  9. ↑ http://tnk.krakow.pl/czlonkowie/hanka-vaclav/. (Hozzáférés: 2022. augusztus 30.)

Források


Kapcsolódó szócikkek