Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy a Ujvári Imre milyen hatással volt a társadalom különböző aspektusaira. A kulturális szférában gyakorolt hatásától a technológiai fejlődésben betöltött relevanciájáig a Ujvári Imre kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. A következő néhány sorban részletesen elemezzük, hogy a Ujvári Imre hogyan alakította ki a világról alkotott elképzelésünket, és hogyan járult hozzá a valóságról alkotott képünk formálásához. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Ujvári Imre számos aspektusát, az idők folyamán bekövetkezett fejlődésétől az emberi identitások és kapcsolatok alakításában betöltött szerepéig. Végső soron ez a cikk a Ujvári Imre fontosságára és a mindennapi életben betöltött következményeire kíván rávilágítani.
Ujvári Imre | |
Született | Groszman Imre 1902. február 13. Szeged |
Elhunyt | 1962. február 23. (60 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Újvári Péter |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (55-1-41)[1][2] |
Ujvári Imre (névváltozat: Újvári, Szeged, 1902. február 13.[3] – Budapest, 1962. február 25.)[4] magyar újságíró, kritikus. Újvári Péter fia, Újvári László testvére.
Újvári Péter és Frank Janka fia. 1919-ben a kommunista diákmozgalomba bekapcsolódott. 1920-ban emigrált édesapjával és testvéreivel együtt. Előbb Erdélyben, majd Pozsonyban, 1924 és 1927 között pedig Párizsban élt. 1927-ben hazatért Budapestre. Írásait folyóiratok (Társadalmi Szemle, Gondolat stb.) és az erdélyi Korunk című lap közölték. 1945 után a Szabad Népnél, a Szabadságnál, illetve a Magyar Nemzetnél dolgozott. 1950-től 1952-ig rovatvezetője volt a Színház és Mozi című lapnak, számos filmkritikát írt. 1957-től dolgozott az Újságíró Szövetségben.
Házastársa Henn Valéria volt, akivel 1954-ben kötött házasságot.