Tárca nélküli miniszter

A mai világban a Tárca nélküli miniszter nagy jelentőséggel bír a mindennapi élet különböző területein. Megjelenése óta a Tárca nélküli miniszter sok ember figyelmét felkeltette hatásának és befolyásának köszönhetően. Számos tényező járult hozzá a népszerűségéhez, mint például a munkakörnyezetben betöltött jelentősége, a társadalomban betöltött jelentősége, a technológiára vagy a kortárs kultúrára gyakorolt ​​hatása. Ebben a cikkben részletesebben megvizsgáljuk a Tárca nélküli miniszter szerepét manapság, és azt, hogy hogyan sikerült megragadnia annyi ember érdeklődését szerte a világon.

 Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést.
Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.

A tárca nélküli miniszter egy közigazgatási tisztség Magyarországon. A kormány tagja, akárcsak a miniszter, azonban az utóbbival ellentétben nem minisztériumot felügyel, hanem a kormány által meghatározott feladatokat látja el. Feladatai között szerepelhet nem minisztériumi jellegű szervek, például titkosszolgálatok felügyelete. A miniszterekkel szemben, nem minden egyes kormányban van tárca nélküli miniszter.

Rövidítése Magyarországon: TNM. Az általa kiadott rendelet rövidítése: TNM rendelet.

Az elnevezés eredete

A tárca nélküli miniszter olyan miniszter, akinek nincs „tárcája", azaz nem áll valamely szakigazgatási ág élén. A tárca nélküli miniszter feladata gyakran inkább valamely országrész vagy társadalmi réteg vagy politikai párt különleges érdekeit a kormányzatban és közigazgatásban érvényesíteni; mellette csak kisebb létszámú személyzet működik. Ilyen volt nálunk a horvát-szlavon-dalmát-, a kisgazda-, majd a második világháború alatt a felvidéki tárca nélküli miniszter.[1]

Magyarországon

  • A tárca nélküli miniszter jogállása hasonló a miniszteréhez (pl. rendeletet alkothat). Feladat- és hatáskörét kormányrendelet szabályozza.
  • A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló - módosított - 2010. évi XLIII. törvény ( Ksztv.) 35. § (2)-(5) bekezdése szerint.
  • A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg. A tárca nélküli miniszter tevékenységét e törvényben meghatározottak szerint a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagy a Kormány által rendeletben meghatározott más minisztérium segíti.[2]
  • A tárca nélküli minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés szerinti minisztériumban működő kabinet segíti. A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére a (2) bekezdés szerinti minisztérium helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.[3]
  • A tárca nélküli miniszter a feladatkörében egyedi utasítást adhat a (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon helyettes államtitkárának és szervezeti egysége vezetőjének, aki a tárca nélküli miniszter tevékenységét segíti.[4]
  • A (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet alapján a tárca nélküli miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium jogutódja, ha a (2) bekezdésben meghatározott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a (2) bekezdés szerinti minisztérium.”[5]

Magyarország tárca nélküli minisztereinek listája

[6]

Kapcsolódó szócikkek

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Uj idők lexikona
  2. ↑ Ksztv. 35. § (2) bekezdése
  3. ↑ Ksztv. 35. § (3) bekezdése
  4. ↑ Ksztv. 35. § (4) bekezdése
  5. ↑ Ksztv. 35. § (5) bekezdése
  6. ↑ a b c https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=00000016.MEL&targetdate=&printTitle=Corpus+Juris+adatt%C3%A1r&referer=1000ev