Tutsek Anna

Ebben a cikkben a Tutsek Anna témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk, megvizsgáljuk a modern társadalomra gyakorolt ​​hatását és a mai világban betöltött jelentőségét. Ennek mentén elmélyülünk a Tutsek Anna-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokba, elemezve történelmi jelentőségét, valamint az új koncepciók és trendek kialakulására gyakorolt ​​hatását. Ezenkívül foglalkozunk a terület szakértőinek különféle véleményeivel, valamint személyes tapasztalatokkal, amelyek teljesebb és gazdagabb jövőképet kínálnak a Tutsek Anna-ről. Ez a cikk a naprakész és szigorú információkat szintetizálva átfogó képet kíván nyújtani a Tutsek Anna-ről, hogy az olvasó mélyebben és teljesebben megértse ezt a fontos témát.

Tutsek Anna
Élete
Születési névTutsek Anna Emília
Született1865. március 12.
Kolozsvár
Elhunyt1944. december 17. (79 évesen)
Budapest
HázastársaTábori Róbert
GyermekeiTábori Piroska
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)ifjúsági regény
A Wikimédia Commons tartalmaz Tutsek Anna témájú médiaállományokat.

Tutsek Anna, teljes nevén Tutsek Anna Emília (asszonyneve: Tábori Róbertné) (Kolozsvár, 1865. március 12. – Budapest, 1944. december 17.) író, Tábori Róbert második felesége, Tábori Piroska író mostohaanyja.

Életpályája

Az erdélyi örmény Tucsek /Tucsig család leszármazottja.[1] Tutsek József és Kis Cecília lánya. Hírlapírói pályáját 1894-ben kezdte, a Magyar Leányok című képes hetilapot szerkesztette. Kezdetben novelláskötetekkel jelentkezett, majd ifjúsági regényeket publikált. Elsősorban a konzervatív polgári közönség körében volt népszerű.

1900. június 16-án Budapesten, a VII. kerületben hozzáment Tábori Róberthez, Tauber Ármin és Grosz Nina fiához.[2] A két tanú Wolfner József és Pósa Lajos volt.[2]

Az írónő két leányával, Tábori Piroskával és Lilivel
Az írónő kisfiával

Főbb művei

  • Elbeszélések és rajzok (Kolozsvár, 1887)
  • A fenyvesek közül (elbeszélések, Bp., 1893)
  • Viola története (regény, Bp., 1895)
  • Szélvész kisasszony (elbeszélések, Bp., 1898)
  • Magunkról (elbeszélések, Bp., 1898)
  • Rózsák között (Bp., 1899)
  • Évike vándorlása (regény, Bp., 1901)
  • Lottika és egyéb elbeszélések (elbeszélések, Bp., 1901)
  • Örvény és egyéb elbeszélések (elbeszélések, Bp., 1901)
  • Apró történetek fiatal leányok számára (Bp., 1904)
  • Cilike (regénysorozat, Bp.)
  • Marietta (regény, Bp., 1912)
  • Katóka szakácskönyve (Bp., 1913)
  • Judith (regény, Bp., 1920)
  • Régi emlékek (regény, Bp., 1920)
  • Hegyek között (regény, Bp., 1920)
  • Tündérek szigete (színdarab, Bp., 1921)
  • Klárika szerencséje (regény, Bp., 1924)
  • Az élet iskolája (regény, Bp., 1924)
  • Mese két kis lányról (mesék, Bp., 1926)
  • Kis anyám (regény, Bp., 1926)
  • Vidám Jankó kalandjai (mesék, Bp., 1927)
  • Tréfás mesék (Bp., 1927)
  • Nagymama naplója (regény, Bp., 1928)
  • Jázminvirág (regény, Bp., 1928)
  • Iluska vándorlása (regény, Bp., 1929)
  • Évike följegyzései (regénysorozat):
    • Évike feljegyzései (regény, Bp., 1925)
    • Évike följegyzései: Elvonuló felhők (regény, Bp., 1928)
    • Évike följegyzései: Vihar a révben (regény, Bp., 1929)
    • Évike feljegyzései: Küzdelmes évek (regény, Bp., 1930)
  • Aranyfátyol (regény, Bp., 1930)
  • Ágnes története (regény, Bp., 1930)
  • Vetés és aratás (regény, Bp., 1931)
  • Szerencse gyermeke (regény, Bp., 1932)
  • Vidorka (regény, Bp., 1932)
  • A negyedik parancsolat (regény, Bp., 1933)
  • Mikor a rózsák nyílnak (regény, Bp., 1933)
  • Az utolsó Eörssy-lány (regény, Bp., 1934)
  • Egy kis ház története (regény, Bp., 1934)
  • Az én utam Archiválva 2017. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Bp., 1936)

Jegyzetek

  1. ↑ Tutsek család
  2. ↑ a b A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári házassági akv. 600/1900. folyószám alatt.
  3. ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. december 5.)

Ajánlott irodalom

  • Mallász Rita: Cilike, a népnevelő. Női szerepmodellek és azok identitásformáló hatása Tutsek Anna Cilike-sorozatában = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról, szerk. Varga Virág – Zsávolya Zoltán. Budapest, Ráció, 2009, 218-225. ISBN 978-963-9605-73-2

Források

További információk