A mai világban a Tubes olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Tubes egyre inkább jelen van az életünkben, és döntő szerepet játszik a modern társadalom különböző aspektusaiban. Akár a Tubes populáris kultúrára gyakorolt hatásáról, a globális gazdaságra gyakorolt hatásáról vagy a tudományos szférában betöltött fontosságáról beszélünk, kétségtelen, hogy a Tubes kiemelt helyet foglal el a jelenlegi vita napirendjén. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tubes szerepét az életünkben, és elemezzük relevanciáját a különböző kontextusokban.
Tubes | |
János-kilátó | |
Magasság | 611 m |
Hely | Baranya vármegye,![]() |
Hegység | Mecsek |
Relatív magasság | 400 m |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() |
A Tubes (vagy Nagy-Tubes) a Mecsek második, a Nyugat-Mecsek legmagasabb csúcsa. A 611 méter magas csúcsot délkeleti irányban gerinc köti össze az 577 méter magas Kis-Tubes csúccsal, majd a gerinc tovább halad az 535 méter magas Misina csúcsig. E hegyek a Mecsek hegység növénytársulásokban egyik leggazdagabb területét alkotják, melyek Pécs városhoz való közelségük és a kilátópontok miatt a városlakók kedvelt kirándulóövezetének számítanak.
Alapkőzete a triász kori szürkés anisusi mészkő, amely sziklapadok formájában, illetve a gerinc közelében és a völgyekben gyakran felszínre bukkan. Déli lejtői meredekek, rajtuk kevés talajt hagy az erózió.
A Tubes–Misina–Tettye térsége több, hazai jogszabályok, illetve nemzetközi egyezmények által védett lepkefaj élőhelye. Közülük a kipusztulás közvetlen veszélye által fenyegetett az először 1860-ban Pécs környéki sziklagyepeken talált díszes csuklyásbagoly lepke (Cucullia formosa Rogenhofer), fokozottan védett a magyar téliaraszoló vagy Anker araszoló lepke (Erannis ankeraria). Pécs környéki élőhelyein kipusztulás veszélyezteti a magyar tavaszi-fésűsbagoly lepkét (Dioszeghyana schmidtii). Fokozottan védett státuszra jelölték a keleti mustárlepke (Leptidea morsei) magyarországi állományait – populációja a Tubes északi oldalán él – miután az elmúlt 20 évben az egyedszám 75 százalékkal csökkent.
A lepkéken kívül a Natura 2000 védettségi listáján szereplő, s itt előforduló rovarfaj még a fűrészlábú szöcske (Saga pedo) és a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros).
A Tubes-Misina gerinc növénytani szempontból a Mecsek egyik leggazdagabb területe, mészkedvelő tölgyesekkel, karsztbokorerdőkkel, sziklafüves lejtőkkel, sziklafelszíni pikkelypáfrány társulásokkal. Nagyon ritka növénytársulása a gyöngyvessző cserjés (a Misina alatti gerincen).
A Tubes név eredete nem tisztázott. Egy elmélet szerint a Tubica (galamb, vadgalamb) formából alakult ki, vagyis a "vadgalambos erdő" jelentése van a névnek. Más elmélet szerint a név Türbös formájú lehetett, amely a török "tür" (hajtogat) szót rejti, mely a hegy gerincének formájára utalhat.[1] A II. katonai felmérés térképén (1819-1869) – a Pécs környéki térkép 1868 után készülhetett, ugyanis az 1868-ban épült Pécs-Barcs vasútvonal már szerepel rajta – Türbös hegy néven szerepel.
A Tubes 2005 novemberétől gyakran szerepelt a híradásokban, miután környezetvédők, helyi szervezetek és értelmiségi csoportok nyomására a kormány lemondott arról, hogy NATO radart építsen a közeli Zengő hegyre, és új helyszínül a Tubest jelölte meg. Pécsi környezetvédők és civil szervezetek erőteljesen tiltakoztak e helyszín ellen is, a Pécsett 2007 márciusában az ügyről rendezett helyi népszavazás azonban az alacsony részvétel miatt eredménytelen maradt. 2010. március 17-én végül érvénytelennek nyilvánította a Legfelsőbb Bíróság a NATO lokátor építési engedélyét. Sajtóközleményében a Honvédelmi Minisztérium meglepőnek tartotta a döntést.[2][3]