Traianus-oszlop

A mai világban a Traianus-oszlop egyre fontosabbá vált. Legyen szó a politika, a technológia, a kultúra vagy bármi más területén, a Traianus-oszlop állandó érdeklődés és vita tárgyává vált. A globalizáció előrehaladtával és a társadalmak összekapcsolódásával a Traianus-oszlop jelentősen befolyásolta az emberek egymáshoz való viszonyát és az őket körülvevő világ felfogását. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Traianus-oszlop hatását a társadalom különböző aspektusaira, elemezve annak mai hatását és következményeit.

Róma történelmi központja
Világörökség
Traianus oszlopa
Traianus oszlopa
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1980
Elhelyezkedése
Traianus-oszlop (Róma belvárosa)
Traianus-oszlop
Traianus-oszlop
Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 45″, k. h. 12° 29′ 03″41.895833°N 12.484167°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 45″, k. h. 12° 29′ 03″41.895833°N 12.484167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Traianus-oszlop témájú médiaállományokat.

A Traianus-oszlop a Rómában, Traianus római császár (98–117) fórumának közepén álló, i. sz. 112–113-ban épült 38,7 méter magas márványoszlop. „…előtte a diadalív, mely a nagy tér bejáratául szolgált, a két könyvtárépület és a basilica elpusztultak; ez utóbbinak oszlopromjai sejtetik csak a császári forum fényét” – emlékezik róla a Nagy képes világtörténet. 1587 óta a tetején Péter apostol szobra áll, építésekor azonban Traianus aranyozott bronzszobrának adott helyet. Alkotója Apollodórosz.

Leírása

A dombormű részlete

Az oszlop talapzata 8 méter magas. Eredetileg a császár hamvainak elhelyezésére szolgált, három oldalát domborművek díszítik.

A diadaloszlop történelmi jelentőségét a spirálisan, mintegy 200 m hosszan a törzsön elhelyezkedő domborművek sorozata adja, amelyen Traianus két daciai hadjáratának eseményei láthatók. A domborműszalag 23 fordulatot tesz az oszlop felszínén.

A domborművek a katonaság háborús és békebeli tevékenységét, illetve az ellenséget mutatják be krónika-szerűen. A kompozíció kötött, időrendi. Minden történet középpontjában Traianus alakja látható, a táj- és környezetábrázolás a mondanivalónak van alárendelve. Az építész ezt a mezopotámiai művészet hagyományaiból vehette át.

A császár győzelmét megörökítő dombormű egy igen jelentős történelmi esemény bemutatására törekszik, hiszen a daciai háborúval egyidejűleg Aulus Cornelius Palma Arabiát, a Bostra és Petra között elterülő vidéket is meghódította és provinciává tette.[1]

A diadaloszlop példájára később számos hasonló emlékmű épült a világon,[2] pl. a párizsi Vendôme-oszlop (1806).

Jegyzetek

  1. ↑ Marczali Henrik: Nagy képes világtörténet (Franklin Társulat, Bp., 1895-1905. XXX. fejezet, A Flaviusok, Nerva, Traianus és Hadrianus uralma)
  2. ↑ Ürögdy 85. o.

Források

További információk