Rostra
Napjainkban a Rostra olyan téma, amely sokféle ember érdeklődését váltja ki szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt befolyása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, ez a téma az akadémikusok, a szakértők és a rajongók figyelmét egyaránt felkeltette. A Rostra eredetétől a jelenben való megjelenésig továbbra is állandó vita és elemzés tárgya. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Rostra különböző aspektusait, az eredetétől az idők folyamán történő fejlődéséig, hogy átfogó képet adjunk erről a lenyűgöző témáról.
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| A Rostra maradványai | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Rostra
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 34″, k. h. 12° 29′ 05″41.892639°N 12.484611°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 34″, k. h. 12° 29′ 05″41.892639°N 12.484611°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rostra témájú médiaállományokat. | |
A Rostra a római Forum Romanum emlékműve, egykor nyilvános szószéke. Az egykori Tiberius diadalívének közvetlen szomszédságában állt az Augustustól állított Miliarium aureum, a Romából kiinduló utak ideális találkozópontja, és az Umbilicus Romae között.
Neve onnan származik, hogy emelvényét az antiumi tengeri csatában (i. e. 4. század) zsákmányként megszerzett hajóorr-lemezekkel ékesítették.
A szószék eredetileg a Comitium és a Forum határán állt. Tudjuk azt is, hogy innen eleinte a Comitium felé fordulva beszéltek a szónokok. Caius Gracchus volt az első, aki a Fórum felé fordulva kezdett szónokolni az ott tolongó sokasághoz.
Julius Caesar, hogy a köztársaság emlékét minél inkább eltörölje, a régi Rostrát elpusztíttatta. Helyébe az alapfalaiban ma is álló építményt emelte. A Forum felé fordult oldalán hajóorrokkal (rostrum) ékesítve fel ezt is.
A Rostrán került közszemlére a második triumvirátus határozata szerint a kivégzett Cicero feje és kezei. Augustus császár leányát, Júliát pedig – sok más vád mellett – azért száműzték, mivel itt árulta testét.
A szószéket később restauráltatták Hadrianus, Septimius Severus császárok, és 472-ben Junius Valentinus praefectus urbi.
A kis boltozatok rendeltetése ismeretlen. A Rostra mellett áll meglehetős épségben Septimius Severus diadalíve.
Források
- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
