Tetracén

Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Tetracén-et különböző szögekből és nézőpontokból. A Tetracén olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, ami arra késztet bennünket, hogy elmélyüljünk ennek relevanciájában és hatásában különböző összefüggésekben. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megérteni a Tetracén jelentőségét, és azt, hogy hogyan hat az emberek életére, kultúrájára és általában véve a társadalomra. Ennek érdekében különböző véleményeket és érveket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést alkossunk a témáról. Reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontként szolgál a Tetracén alaposabb átgondolásához és jobb megértéséhez.

Tetracén

Tetracén kristályok
IUPAC-név tetracén
Más nevek naftacén
benzantracén
2,3-benzantracén
Kémiai azonosítók
CAS-szám 92-24-0
PubChem 7080
ChemSpider 6813
EINECS-szám 202-138-9
ChEBI 32600
InChIKey IFLREYGFSNHWGE-UHFFFAOYSA-N
Beilstein 1909299
Gmelin 306993
UNII QYJ5Z6712R
ChEMBL CHEMBL1797272
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C18H12
Moláris tömeg 228,29 g/mol
Megjelenés sárgás-narancsos színű, szilárd
Olvadáspont 357 °C
Oldhatóság (vízben) oldhatatlan
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A tetracén (elavult nevén naftacén) egy policiklusos aromás szénhidrogén. Megjelenése halvány narancssárga színű por. A tetracén négygyűrűs molekula, az acének közé tartozik.

A tetracén egy molekuláris szerves félvezető, a szerves térvezérlésű tranzisztorokban (OFET) és szerves fénykibocsátó diódákban (OLED) használják fel. 2007 májusában két japán egyetem – a Tohoku Egyetem és Osaka Egyetem – kutatói bejelentették, hogy létrehoztak egy egyetlen tetracén kristályból álló ambipolár fénykibocsátó tranzisztort.[1] Az ambipolár azt jelenti, hogy a pozitív töltésű lyukak és a negatív töltésű elektronok egyaránt szállítanak elektromos töltést. A tetracén felhasználható lézerek aktív közegeként, mint kemilumineszcencia szenzibilizáló.

Jan Hendrik Schön a Bell Laboratóriumnál töltött idő (1997–2002) alatt azt állította, hogy kifejlesztettek egy tetracénen alapuló, elektromosan pumpált lézert. Azonban az eredményei nem voltak megismételhetőek, és így ez tudományos csalásnak minősül.[2]

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Tetracene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások

  1. T. Takahashi, T. Takenobu, J. Takeya, Y. Iwasa (2007). „Ambipolar Light-Emitting Transistors of a Tetracene Single Crystal”. Advanced Functional Materials 17 (10), 1623–1628. o. . DOI:10.1002/adfm.200700046. (Hozzáférés: 2012. július 18.) 
  2. Agin, Dan. Junk Science: An Overdue Indictment of Government, Industry, and Faith Groups That Twist Science for Their Own Gain. Macmillan (2007). ISBN 978-0-312-37480-8