Ebben a cikkben megvizsgáljuk és elemezzük a Tetracén-et különböző szögekből és nézőpontokból. A Tetracén olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki a mai társadalomban, ami arra késztet bennünket, hogy elmélyüljünk ennek relevanciájában és hatásában különböző összefüggésekben. Ezzel az elemzéssel megpróbáljuk megérteni a Tetracén jelentőségét, és azt, hogy hogyan hat az emberek életére, kultúrájára és általában véve a társadalomra. Ennek érdekében különböző véleményeket és érveket fogunk megvizsgálni, azzal a céllal, hogy teljes és gazdagító áttekintést alkossunk a témáról. Reméljük, hogy ez a cikk kiindulópontként szolgál a Tetracén alaposabb átgondolásához és jobb megértéséhez.
Tetracén | |||
![]() | |||
![]() | |||
| |||
![]() Tetracén kristályok | |||
IUPAC-név | tetracén | ||
Más nevek | naftacén benzantracén 2,3-benzantracén | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 92-24-0 | ||
PubChem | 7080 | ||
ChemSpider | 6813 | ||
EINECS-szám | 202-138-9 | ||
ChEBI | 32600 | ||
InChIKey | IFLREYGFSNHWGE-UHFFFAOYSA-N | ||
Beilstein | 1909299 | ||
Gmelin | 306993 | ||
UNII | QYJ5Z6712R | ||
ChEMBL | CHEMBL1797272 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C18H12 | ||
Moláris tömeg | 228,29 g/mol | ||
Megjelenés | sárgás-narancsos színű, szilárd | ||
Olvadáspont | 357 °C | ||
Oldhatóság (vízben) | oldhatatlan | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A tetracén (elavult nevén naftacén) egy policiklusos aromás szénhidrogén. Megjelenése halvány narancssárga színű por. A tetracén négygyűrűs molekula, az acének közé tartozik.
A tetracén egy molekuláris szerves félvezető, a szerves térvezérlésű tranzisztorokban (OFET) és szerves fénykibocsátó diódákban (OLED) használják fel. 2007 májusában két japán egyetem – a Tohoku Egyetem és Osaka Egyetem – kutatói bejelentették, hogy létrehoztak egy egyetlen tetracén kristályból álló ambipolár fénykibocsátó tranzisztort.[1] Az ambipolár azt jelenti, hogy a pozitív töltésű lyukak és a negatív töltésű elektronok egyaránt szállítanak elektromos töltést. A tetracén felhasználható lézerek aktív közegeként, mint kemilumineszcencia szenzibilizáló.
Jan Hendrik Schön a Bell Laboratóriumnál töltött idő (1997–2002) alatt azt állította, hogy kifejlesztettek egy tetracénen alapuló, elektromosan pumpált lézert. Azonban az eredményei nem voltak megismételhetőek, és így ez tudományos csalásnak minősül.[2]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tetracene című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.