Ebben a cikkben a Termodinamikai állapotváltozás-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A Termodinamikai állapotváltozás egy olyan téma, amely az utóbbi időben sok vitát és vitát váltott ki, és fontos, hogy különböző szempontok szerint elemezzük. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrában betöltött relevanciájáig a Termodinamikai állapotváltozás általános érdeklődésre számot tartó témának bizonyult, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Ebben a cikkben a Termodinamikai állapotváltozás különböző aspektusait elemezzük, az eredetétől a jövőbeni lehetséges következményeiig.
Állapotváltozás a termodinamikában olyan folyamat, melynek során egy termodinamikai rendszer állapotát leíró jellemzőkben, az úgynevezett állapotjelzőkben változás következik be. Ilyen állapotjelző például a nyomás, hőmérséklet, fajlagos térfogat, entalpia, entrópia, belső energia. Az ideális gázok állapotváltozásai megfordíthatók, a reális gázok[1] állapotváltozásai azonban lehetnek irreverzibilisek[2].
A nyomás-térfogat konjugált változópár változása a rendszeren vagy a rendszer által végzett munkával kapcsolatos.
Az állandó nyomású vagy állandó térfogatú állapotváltozáshoz hőközlésre vagy hőelvonásra van szükség.
A hőmérséklet-entrópia konjugált változópár változása a rendszer által felvett vagy leadott hővel kapcsolatos.
Az izentalpikus folyamat során a rendszer entalpiája állandó.
Izentalpikus folyamat a fojtás (Joule–Thomson-effektus), amelyet szűk nyíláson, lefojtott szelepen vagy porózus anyagon átáramlás közben szenved el a gáz. A folyamat végén a hőtartalom (entalpia) megegyezik a kiinduló állapotéval, a nyomás lecsökken. A hőmérséklet ideális gázoknál változatlan, gőzöknél csökken az állapotváltozás során, az entrópia nő.
A politropikus állapotváltozásra igaz a egyenlet, ahol a nyomás, a Térfogat, a politropikus kitevő, pedig konstans. Ez a legáltalánosabb állapotváltozás. A hőközlés a környezettel tetszőleges.
A kvázisztatikus állapotváltozás egy idealizált modell, amely végtelenül lassan megy végbe. Egy valós folyamat sem ilyen. Kvázisztatikus folyamat során a rendszer állapota az egyensúlyi állapothoz végtelenül közeli állapotokon megy keresztül