Adiabatikus állapotváltozás

A mai világban a Adiabatikus állapotváltozás visszatérő és rendkívül fontos témává vált a társadalomban. A kezdetektől napjainkig a Adiabatikus állapotváltozás jelentős hatással volt az emberek életére, vitákat, kihívásokat és lehetőségeket generált. A történelem során a Adiabatikus állapotváltozás különböző területek szakértőinek tanulmányozásának, elmélkedésének és elemzésének tárgya volt, akik hozzájárultak a témával kapcsolatos elképzeléseikhez és tudásukhoz. Ebben a cikkben a Adiabatikus állapotváltozás-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, a kultúrára gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig, annak érdekében, hogy megértsük a Adiabatikus állapotváltozás jelentőségét a jelenben és a jövőre vetítve.

Adiabatikus állapotváltozás p-V diagramon. W jelöli a külső munkát

Az adiabatikus állapotváltozás vagy adiabatikus folyamat olyan állapotváltozás, amely során a termodinamikai rendszer és környezete között nem jön létre hőátadás. Ideális gázok esetében, amelyeknek nincs belső súrlódása, az adiabatikus állapotváltozás egyben izentropikus állapotváltozás is, vagyis a folyamat során a rendszer entrópiája nem változik.

A szó görög eredetű. Diabatosz (διαβατός) jelentése járható. A szó eleji a fosztóképző: (át)járhatatlan.[1]

A nyomás, fajlagos térfogat és hőmérséklet között az állapotváltozás kezdő és végállapota között a következő összefüggések írhatók fel:

Itt kétatomos gázokra az adiabatikus kitevő. A külső munka egyenlő a belső energia változásával:

Expanzió (tágulás) esetén a belső energia csökken, kompresszió (sűrítés) esetén nő.

Jegyzetek

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 9. o. ISBN 963 8334 96 7