Tavaszi hérics

A mai világban a Tavaszi hérics nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. A Tavaszi hérics mind szakmai, mind személyes téren állandó vitákat váltott ki, és minden korosztálytól és szakmától függetlenül felkeltette a figyelmet. A Tavaszi hérics jelentősége a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásában és az emberek egymás közötti interakciójában rejlik. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tavaszi hérics különböző dimenzióit, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. A technológiai és közgazdasági vonatkozásaitól kezdve a kulturális és szórakoztatási relevanciáig a Tavaszi hérics olyan téma, amely figyelmet és megértést érdemel.

Tavaszi hérics
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Hérics (Adonis)
Faj: A. vernalis
Tudományos név
Adonis vernalis
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tavaszi hérics témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tavaszi hérics témájú médiaállományokat és Tavaszi hérics témájú kategóriát.

A tavaszi hérics (Adonis vernalis) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjéhez, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjához tartozó, Magyarországon védett növényfaj.

Elterjedése

Száraz gyepeken, legelőkön, kaszálókon, a síkságon, illetve dombvidéken él. Európa középső és déli részétől egészen a Nyugat-szibériai síkságig fordul elő. Magyarországon többek közt megtalálható az Aggteleki-karszt,[1] a Jászság,[2] a Keszthelyi-fennsík,[3] a Kisalföld területén.[4]

A tavaszi hérics elterjedési területe Magyarország hegységeiben
Hegységek Bakony[5][6] Börzsöny[7] Bükk-vidék[8] Cserhát[9][10] Gerecse[11] Mátra[12] Mecsek[13][14] Pilis[15] Vértes[16] Zempléni-hegység[17]
Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Van Van Van Van Van Van Van Van Van Van

Megjelenése

Egyenes szárú, 20–50 cm magas évelő. Feketés, vaskos gyöktörzse van, ebből vékony, elágazó gyökerek indulnak. Levelei ülők, 2-4-szeresen szeldeltek 5 mm-nél hosszabb sallangokra, emiatt a növény borzos kinézetű. Élénksárga virágai a 8 cm átmérőt is elérhetik, 20 sziromlevele, sok porzója van. Termőtája apokarp, minden termőlevélből különálló makkocska fejlődik. Április-májusban virágzik.

Hatóanyagai

Szív glikozidokat és kevés flavonoidot tartalmaz. Szívre nagyon erős hatású, erősebb főzete szívmegállást okozhat. Mérgező!

Képek

  • élőhelyén
    élőhelyén
  • habitusa
    habitusa
  • termése
    termése

Jegyzetek

  1. ↑ Az ANP (valamint a Gömör-Tornai-karszt magyarországi részének) taxonlistája. anp.nemzetipark.gov.hu. . (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. ↑ A Jászság flórája. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  3. ↑ A Gyötrős-tető (Keszthelyi-hegység) védett növényei. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  4. ↑ A Kisalföldi meszes homokpuszta növényélete – egykor és ma. 100 éve jelent meg Polgár Sándor első leírása a győri homoki sztyeppvidékről. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  5. ↑ A Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  6. ↑ A Déli-Bakony növényvilága. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  7. ↑ Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  8. ↑ A DÉLKELETI-BÜKK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI. zoldakcio.hu. . (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  9. ↑ Adatok a Cserhát flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  10. ↑ Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálata az Északi-Cserhátban. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 8.)
  11. ↑ Néhány újabb adat a Gerecse és környéke flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  12. ↑ Adatok a Mátra és környéke edényes flórájának ismeretéhez. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  13. ↑ Flóra, vegetációszerkezet és ökológiai viszonyok a Mecsek hegység dolináiban. ttk.pte.hu. . (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  14. ↑ A mecseki dolinák és a környező területek flórájának kapcsolata. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  15. ↑ A Pilis északi területének természeti értékei. termeszetvedelem.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  16. ↑ Vértesi Erdő Zrt. – Természeti értékek (magyar nyelven). verteserdo.hu, 2011. . (Hozzáférés: 2017. április 3.)
  17. ↑ A Zempléni-hegység botanikai értékei. gyep.kti.szie.hu. . (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források

További információk