Tarján György

A Tarján György témája az elmúlt években sok ember figyelmét felkeltette. A Tarján György megjelenése óta sok vitát és vitát váltott ki a társadalom különböző szektoraiban. Érdeklődést és vitát is váltott ki, egymásnak ellentmondó véleményekkel és ellentétes álláspontokkal. A Tarján György különböző területeken volt hatással, a politikától és a gazdaságtól a kultúráig és a szórakoztatásig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tarján György jelenségét, elemezve annak eredetét, fejlődését és a mai világra gyakorolt ​​hatását.

Tarján György
Született1909. március 14.[1][2][3]
Budapest[1][2][3]
Elhunyt1988. december 25. (79 évesen)[1][3]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • szülész-nőgyógyász
  • operetténekes
Iskolái

Tarján György (Budapest, Terézváros, 1909. március 14.[4] – 1988. december 25.) szülész-nőgyógyász, énekes-színész, Tarján Imre (1910–1969) újságíró unokabátyja.

Élete

Tarján Hugó (1882–1938) életbiztosítótársasági vezértitkár, nyugalmazott őrnagy és Perlesz Erzsébet (1888–1939) fiaként született zsidó családban.[5] Születését megelőző évben apja kitért a katolikus vallásra. Nagybátyja Tarján Leó (1880–1943)[6] kormánytanácsos, Debrecen tiszteletbeli főügyésze, ügyvéd.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti II. kerületi Érseki Katolikus Reálgimnáziumban végezte. Ezután kitanulta az autószerelő szakmát. Tizenkilenc évesen Szabolcs Ernő a Fővárosi Operettszínházhoz vitte, ahol elsőként a Kié vagy, mondd?! kezdetű Eisemann Mihály-dalt énekelte a Miss Amerika című operettben. 1928 októberétől Ábrahám Pál Az utolsó Verebély-lány című háromfelvonásos operettjében játszotta Józsi szerepét.[7] 1929-ben énekes- és táncosszerepekre szerződtette a Fővárosi Operettszínház. Ábrahám Pál Viktória című operettjében Lábass Juci mellett ő énekelte Koltay István huszárfőhadnagy (tenor) szerepét.[8] Ugyanebben az évben a His Master's Voice lemezkiadó Londonba hívta, ahol tizenkét lemezoldalt vettek föl vele.[9] 1931 márciusában a berlini Metropol Theater kötött vele szerződést.[10] Tizenhét hónapot töltött a német fővárosban, ahol játszott a Viktória, a Hawaii rózsája és a Csodabár című Ábrahám-operettekben.[11]

Az 1931/1932. tanévet a Berlini Egyetem Orvostudományi Karán töltötte. 1933-ban Antonio Grivelle grófot alakította az Egy éj Velencében című német-magyar koprodukcióban készült zenés filmben. 1934-ben a Pázmány Péter Tudományegyetemen pályadíjat nyert Az állati szén hatása a bél baktériumflórájára című munkájával.

1936. május 2-án a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá. Oklevelének megszerzése után – feladva színpadi karrierjét – a Frigyesi József által vezetett I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka lett. Az 1939. május 5-én hatályba lépett második zsidótörvény következtében nem folytathatta munkáját a Klinikán. Magángyakorlatot folytatott; szülészorvosként ő segítette világra Marton Lászlót is, a Vígszínház későbbi igazgatóját.[11]

1941. szeptember 7-én házasságot kötött Rozsnyai Edittel a Rákóczi Kollégium templomában.[12]

1945. április 1-jén ismét a Klinika gyakornokává választották, majd hamarosan tanársegédi kinevezést kapott. 1956-tól 1976-ig, nyugalomba vonulásáig a Fővárosi Tanács Schöpf-Merei Ágoston Kórház Szülészeti Osztályának főorvosa volt.

Hamvasztás utáni búcsúztatóját 1989. január 20-án az Új köztemetőben tartották.

Művei

  • Érfal-oldal lekötése, vivőér kímélése céljából, vérátömlesztések kapcsán. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1946, 2.)
  • Madlener által ajánlott petevezető lekötésnek módosítása. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1947, 7–8.)
  • A szemfenéki vérnyomás értékelése a terhességi mérgezések kapcsán. Erőss Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1948, 26.; Orvosok Lapja, 1948, 39.)
  • A portioerosio kezelése chamazulennel (azulenollal). Rechnitz Kurttal. (Orvosok Lapja, 1948, 46.)
  • Beszámoló a súlyosabb nephropathiák és az eklampsia újabb gyógykezeléséről. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1949, 2.)
  • Újabb eszköz a hasüreg szúrcsapolására. (Orvosok Lapja, 1949, 4.)
  • Kisérletes vizsgálatok adrenalin és hypophisis hátsó lebeny hormonnak patkány vese és májra gyakorolt hatásáról. Ágoston Jánossal, Rechnitz Kurttal. (Orvosi Hetilap, 1949, 5.)
  • Kísérletes vizsgálatok az eklampsia kórokának kiderítésére. Péteri Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1949, 28.)
  • A szemfenéki vérnyomás viselkedése érszűkítőkre és értágítókra macskán. Erőss Sándorral, Péteri Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1950, 14.)
  • Terhességi toxicosist utánzó miliaris T.B.C. esete. Péteri Lászlóval, Erőss Sándorral és Haász Péterrel. (Orvosi Hetilap, 1950, 14.)
  • Újabb szempontok a nephropathiák és toxaemiák kérdésében. Péteri Lászlóval, Bereznay Istvánnal és Erőss Sándorral. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1951, 1.)
  • A sectio caesarea kiterjesztése súlyos toxaemiában szenvedők eseteire. Horn Bélával, Péteri Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1951, 5.)
  • A méhlepény szerepe az aktív tbc-ben szenvedő szülőnők eseteiben. Rechnitz Kurttal. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1951, 11.)
  • Terhességi toxaemiában elhaltak májának és veséjének luminescentia mikroszkópos vizsgálata. Péteri Lászlóval. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1953, 11-12.)
  • Az arterio-venosus anastomosisok szerepe az arteria uterina rendszerében. Kiss Ferenccel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956, 3.)
  • Új helyi érzéstelenítő készülék szerepe a nőgyógyászatban. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1957, 6.)
  • 3 év császármetszéseinek eredményei. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1958, 3.)
  • Újabb adat a terhességi toxaemiában létrejövőszívhalál kialakulásának kórképéhez. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1958, 6.)
  • Az ún. toxaemias diaeta hatásának kísérletes vizsgálata. Székesi Józseffel. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1967, 4.)

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  2. ↑ a b FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  3. ↑ a b c Geni.com. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  4. ↑ Születési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári születési akv. 262/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  5. ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 81/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  6. ↑ Tarján Leó gyászjelentése (1943). (Hozzáférés: 2025. március 31.)
  7. ↑ Ujság, 1928. október 6. (4. évfolyam, 227. szám)
  8. ↑ Esti Kurir, 1929. május 1. (7. évfolyam, 98. szám)
  9. ↑ (1929. május 1.) „Külföldi szerződések – induló magyar karrierek”. Esti Kurir 7 (98). (Hozzáférés: 2025. március 31.) 
  10. ↑ Színházi Élet, 1931. március 8. (21. évfolyam, 11. szám)
  11. ↑ a b Dalos László (1985. december 21.). „Egy éj Velencében”. Film Színház Muzsika 29 (51), 28. o. (Hozzáférés: 2025. március 31.) 
  12. ↑ 8 Órai Ujság, 1941. szeptember 6. (27. évfolyam, 204. szám)

Források