Taht-e Szolejmán
Mai cikkünkben a Taht-e Szolejmán témával szeretnénk foglalkozni, amely témával nagy hatással volt a mai társadalomra. A Taht-e Szolejmán olyan probléma, amely minden korosztályt, nemet és kultúrát érint, ezért fontos, hogy különböző nézőpontokból elemezzük. Ebben a cikkben a Taht-e Szolejmán eredetét, időbeli fejlődését, valamint a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását fogjuk feltárni. Ezenkívül megvizsgáljuk a lehetséges megoldásokat vagy megközelítéseket a probléma hatékony kezelésére. Reméljük, hogy ez a cikk elmélkedést és vitát vált ki olvasóink körében, valamint értékes információkkal szolgál a Taht-e Szolejmán-ről.
| Taht-e Szolejmán | |
| Világörökség | |
 | |
| Taht-e Szolejmán | |
| Adatok | |
| Ország | Irán |
| Világörökség-azonosító | 1077 |
| Típus | Kulturális |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 2003 |
| Elhelyezkedése | |
 Taht-e Szolejmán
Pozíció Irán térképén
| |
 é. sz. 36° 36′ 11″, k. h. 47° 14′ 09″36.603171°N 47.235949°EKoordináták: é. sz. 36° 36′ 11″, k. h. 47° 14′ 09″36.603171°N 47.235949°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Taht-e Szolejmán témájú médiaállományokat. | |
Taht-e Szolejmán („Szulejmán trónja”, perzsa betűkkel تخت سلیمان ) régészeti lelőhely Iránban, Nyugat-Azerbajdzsán tartományban. 2003-tól az UNESCO Világörökség része.
Fekvése
Teherántól 400 km-re nyugatra, Urmia és Hamadán között, a mai Takáb közelében, egy egykori kráter peremén fekszik egy kis völgyben, a terület közepén egy kis tóval.
Története
Taht-e Szolejmán, az ősi erőd mintegy 124 ezer négyzetméternyi területen fekszik. Irán legfontosabb műemlékei közé tartozik, melynek története a párthus, szászánida és ilhánida időszakokra nyúlik vissza.
Az itteni épületegyüttesben található Irán legnagyobb zorosztriánus Tűz temploma. Építészete erős hatással volt az iszlám- és más kultúrákra is.
Taht-e Szolejmán közepén levő tavat már egy 4. századi örmény, Jézussal és a Zarathustrával kapcsolatos kézirat, és az iszlám időszak történészei is említették, de több legenda is született a hellyel kapcsolatban. A fellegvárban folyó régészeti feltárások az óperzsa időszak (Kr. e. 5. század) valamint a későbbi pártusok nyomait tárták fel itt. Az itt folyó ásatások alkalmával, a újperzsa királyok és II. Theodosius bizánci császár korabeli érméket is találtak.
Források
- Irán (1979) ISBN 963-243-133-2
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Takht-e Soleyman című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
