Taha Akgül

Ma a Taha Akgül a társadalom különböző területein széles körben megvitatott és elemzett téma. Hatása számos területet elért, az egészségügytől a technológiáig, a politikáig és a gazdaságig. A Taha Akgül számos vitát és vitát generált, amelyek rávilágítottak a tanulmányozás és a megértés fontosságára. Az évek során a Taha Akgül fejlődött, és alkalmazkodott az előtte álló változásokhoz és kihívásokhoz, így a szakértők és a hobbik számára egyaránt érdekes téma lett. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Taha Akgül különböző aspektusait és következményeit, hogy teljes és naprakész képet adjunk erről a ma oly fontos témáról.

Taha Akgül
Született1990. november 22. (34 éves)
Sivas
Állampolgárságatörök
Foglalkozásabirkózó
IskoláiKaramanoğlu Mehmetbey University
Kitüntetéseiolimpiai bronzérem (2020. évi nyári olimpiai játékok, 2021)[1][2]

Magassága192[3] cm
Testtömege125 kg
pályafutása
Versenyszámszabadfogás 125 kg
KlubAski Spor Kulübü, Ankara[4]
Edző
  • Abdullah Çakmak[5]
  • Ibrahim Akgun[6]

A Wikimédia Commons tartalmaz Taha Akgül témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek
 Törökország színeiben
Birkózás
Olimpiai játékok
arany
2016, Rio de Janeiro
Szabadfogás, 125 kg
Világbajnokság
bronz
2013, Budapest
Szabadfogás, 120 kg
arany
2014, Taskent
Szabadfogás, 125 kg
arany
2015, Las Vegas
Szabadfogás, 125 kg
ezüst
2017, Párizs
Szabadfogás, 125 kg
Európa-bajnokság
arany
2012, Belgrád
Szabadfogás, 120 kg
arany
2013, Tbiliszi
Szabadfogás, 120 kg
arany
2014, Vantaa
Szabadfogás, 125 kg
arany
2017, Újvidék
Szabadfogás, 125 kg
arany
2018, Kaszpijszk
Szabadfogás, 125 kg

Taha Akgül (Sivas, 1990. november 22. –) török olimpiai, négyszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok szabadfogású birkózó. A 2018-as birkózó-világbajnokságon döntőbe jutott 125 kg-os súlycsoportban, szabadfogásban.

Sportpályafutása

A 2018-as birkózó-világbajnokságon a selejtezők során a német Nick Matuhin volt ellenfele, akit 9–0-ra megvert. A nyolcaddöntőben az ukrán Olekszandr Khotsianivszkij volt az ellenfele, akit 7–0-ra vert meg. A negyeddöntő során azonban az iráni Parviz Hodávirdi Hadibaszmandzs ellen 3–2-re elvesztette a mérkőzését.[7]

Jegyzetek

Források