Tülkösszarvúak

Ma a Tülkösszarvúak továbbra is nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma a világon. A Tülkösszarvúak hatása a mindennapi élet számos aspektusában érezhető, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától egészen konkrétabb területeken, például a technológia vagy a környezetvédelemig. Ahogy elmélyülünk a Tülkösszarvúak világában, ráébredünk a hatókörének szélesre és összetettségére, valamint az ezzel kapcsolatos megközelítések és vélemények sokféleségére. Ebben a cikkben a Tülkösszarvúak különböző aspektusait és relevanciáját fogjuk feltárni a mai társadalomban, azzal a szándékkal, hogy megvilágítsuk ezt az izgalmas és sokrétű témát.

Tülkösszarvúak
Evolúciós időszak: Kora miocén – jelen, 20–0 Ma
Fekete lóantilop (Hippotragus niger)
Fekete lóantilop (Hippotragus niger)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Bovidae
J. E. Gray, 1821
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tülkösszarvúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tülkösszarvúak témájú kategóriát.

A tülkösszarvúak (Bovidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család. A család egyéb nevei: tulokfélék vagy szarvasmarhafélék.

A családba 152 recens faj tartozik.[* 1]

A tülkösszarvúak hímjét, nőstényét, illetve kicsinyét a bika, tehén és borjú szavakkal jelöljük. Kivételt képeznek a kecskeformák egyes fajai, amelyeknél a bak, nőstény és gida (lásd: kecskék, havasi kecske, zerge, vadkecske), illetve a kos, nőstény és bárány nevek használatosak (vadjuhok és juh, féljuhok, sörényes juh).

Rendszerezés

A családba az alábbi 10-12 élő alcsalád és 3 fosszilis alcsalád tartozik:

  • tibeti antilopformák (Panthalopinae) - az önálló alcsaládi státusza kétséges mivel először a Pantholops-ot az antilopformák közé sorolták, csak később kapott saját alcsaládot; azonban a legújabb molekuláris- és alaktani-vizsgálatok azt mutatták, hogy a tibeti antilop (Pantholops hodgsonii) legközelebbi rokonai a kecskeformák között találhatók.[3]
  • őzantilopformák (Peleinae) - az önálló alcsaládi státusza kétséges mivel 2000-ben az amerikai biológus, George Schaller és paleontológus, Elisabeth Vrba azt javasolták, hogy a monotipikus Pelea-t, az alcsalád egyetlen nemét vonják be a nádiantilop-formák közé, habár az őzantilop (Pelea capreolus) alaktanilag nem hasonlít a nádiantilop-formákra.[4][5]

Kifejlődésük és csoportosításuk

A tülkösszarvúak 143 ismert recens fajjal és 300 felfedezett fosszilis fajjal a párosujjú patások legnépesebb családját alkotják.[6] A molekuláris kutatások bebizonyították, hogy a tülkösszarvúak családja tényleg monofiletikus csoportot alkot, azaz az összes idetartozó állat egy közös őstől származik.[7][8] Hogy ez a család valójában hány alcsaládból áll, azt még senki sem tudja pontosan.[8] 1992-ben, a londoni Natural History Museumnak dolgozó Alan W. Gentry az alcsaládokat két fő kládba csoportosította; a primítivebb Boodontia-ra és a fejlettebb Aegodontia-ra.[9]

Az alábbi kladogram 1997-ben először Gatesy és társai elképzelésének alapján, aztán pedig Gentry és társainak megerősítésével készült el; ámbár azóta egyes elképzelések/csoportosítások meglehet, hogy már nem érvényesek.

Bovidae
Boodontia (Bovinae)

Tragelaphini (kuduk, nyalák stb.)



Bovini (bölények, bivalyok, szarvasmarhák stb.)



Aegodontia
Antilopinae

Antilopini (gazellák, vándorantilopok stb.)



Neotragini (dik-dikek stb.)





Cephalophinae (bóbitásantilopok stb.)



Reduncinae (nádiantilopok, víziantilopok stb.)




Aepycerotinae (impala)



Caprinae

Ovibovini (takinok, pézsmatulkok)



Caprini (zergék, juhok, kecskék stb.)




Hippotraginae (lóantilopok, oryxok stb.)



Alcelaphinae (lantszarvúantilopok, gnúk stb.)





Megjegyzések

  1. ↑ Azért recens és nem élő, mert az elmúlt 11 700 év alatt kihalt fajokat is tartalmazza.

Jegyzetek

  1. ↑ Paleontology and Geology of Laetoli Human Evolution in Context. Dordrecht: Springer, 363–465. o. (2011. április 13.). ISBN 978-9048-199-624 
  2. ↑ (2012) „First evidence of Azanza and Morales, 1994 (Ruminantia, Bovidae), in the Miocene of the Vallès-Penedès Basin (Spain)”. Journal of Vertebrate Paleontology 32 (6), 1457–62. o. DOI:10.1080/02724634.2012.696082. 
  3. ↑
  4. ↑ Antelopes, Deer, and Relatives : Fossil Record, Behavioral Ecology, Systematics, and Conservation. New Haven: Yale University Press (2000. április 13.). ISBN 978-0300-081-428 
  5. ↑
  6. ↑ Bovidae: antelopes, cattle, gazelles, goats, sheep, and relatives. Animal Diversity Web . University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2014. október 7.)
  7. ↑ (1997) „A cladistic analysis of mitochondrial ribosomal DNA from the Bovidae”. Molecular Phylogenetics and Evolution 7 (3), 303–19. o. DOI:10.1006/mpev.1997.0402. PMID 9187090. 
  8. ↑ a b (2005) „A complete estimate of the phylogenetic relationships in Ruminantia: a dated species-level supertree of the extant ruminants”. Biological Reviews 80 (2), 269–302. o. DOI:10.1017/S1464793104006670. PMID 15921052. 
  9. ↑ Neogene Paleontology of the Manonga Valley, Tanzania : A Window into the Evolutionary History of East Africa. New York: Plenum Press, 113. o. (1997. április 13.). ISBN 978-0-306-45471-4 

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Bovidae című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.